Egy évvel ezelőtt még kevesen mertek volna rá fogadni, hogy Michael Schumacher és a Ferrari a csúcsról szinte átmenet nélkül a szakadékba zuhan, mégis ez történt, ami arra figyelmeztet minket, hogy az előző idény alapján vakmerőség jósolni a következőre.

Habár a téli teszteredmények is félrevezetőek lehetnek (évről évre van egy-egy csapat, amely az előszezonban ragyogónak tűnik, de élesben hamar kiderül, hogy hamisan csillogott), a keveset jelentő és könnyedén manipulálható legjobb köridők mögé nézve mégis biztosabb alapot szolgáltatnak a prognózisokhoz, mint a puszta találgatás. Ha ebből indulunk ki, egyértelműnek tűnik, hogy így, az idénynyitó előtt ismét a Renault a favorit.

Az R26 nem csak egyetlen körben, hanem a hosszú etapokon is gyors és következetes volt, ráadásul nem akadtak vele súlyos műszaki problémák sem, a címvédő Fernando Alonso önbizalmára pedig csak pozitív hatással lehetett a tavalyi világbajnoki győzelem. A Renault megtanulta, hogy az ellenfelekre az év elején mért csapás olyan lélektani előnyt jelenthet, amely akár ledolgozhatatlannak is bizonyulhat, ezért a jelek szerint újabb repülőrajttal készült a szezonra. Kérdés, hogy Alonso küszöbön álló átigazolása a McLarenhez, illetve a Renault sportprogramjának beismerten bizonytalan jövője mennyiben befolyásolja majd az enstone-i istálló morálját.

A téli tesztek másik sztárcsapata a BAR-ból immár teljesen gyári alakulattá formálódó Honda volt. A pályák többségén a japán istálló érte el a legjobb időeredményt, a részletes elemzések mégis azt sugallták, hogy az RA106 a hosszú etapokon egyelőre nem veszi fel a versenyt a Renault-val - cserébe viszont páratlanul megbízható. Rubens Barrichello érkezése végre kétlovas istállót faragott a Hondából, amely idén, 2004-hez hasonlóan, újra három autót indíthat a nagydíjak első edzésnapján. Ebből tavaly a McLaren is előnyt tudott kovácsolni, s mivel idén még kedvezőbb helyzetbe hozhatja az arra jogosult csapatokat, szoros küzdelem esetén akár a Honda javára is billentheti a mérleg nyelvét.

A McLaren a Mercedes V8-asával kapcsolatban adódó kezdeti nehézségek után az előszezon végére megtáltosodott. Kimi Räikkönen március elején még pályacsúcsot is futott Valenciában (bár ezt Davidson másnap megdöntötte), de egy héttel korábban, a hitelesebb mércének számító barcelonai pályán a McLaren még 0.6 másodperccel lassabb volt a Hondánál és a Renault-nál. Az elmúlt évek hősies kudarcai után a közvélemény már szívesen odaítélne egy világbajnoki címet a páratlanul gyors Räikkönennek, aki azonban közvetlen vetélytársainál nehezebb helyzetben van, mert a bizonyítási vágytól fűtött Juan-Pablo Montoya személyében egy belső ellenféllel is meg kell küzdenie. A rossz hír az, hogy a McLaren a jelek szerint most is éppúgy egy meredek tanulási fázis közepén érkezik az idénynyitóra, mint egy évvel ezelőtt.

Az új szezon előestéjének legnagyobb rejtélye a Ferrari. A maranellói istálló eleinte ismét erősnek tűnt, ám a bahreini tesztelés magasabb hőmérsékleti viszonyai között megakadt a fejlődésben, mert a 248 F1 hirtelen megbízhatatlanná vált. Az idénynyitó helyszínén végül mégis a Ferrari állította fel a V8-as körrekordot, mivel azonban akkor már egyedül teszteltek ott, és 4-5 fokkal hűvösebb volt, mint amikor a Honda is velük dolgozott, ebből nem vonhatunk le messzemenő következtetést. A Ferrari mindenesetre döntő év elé néz, mert a pályafutásának végéhez közeledő Michael Schumacher türelme véges, és egy újabb, kudarcokkal teli idény megérlelheti benne a visszavonulás gondolatát. Felipe Massa pedig az élvonalban még nem bizonyította a képességeit, és a Ferrarinál akár gondot is okozhat, hogy nélkülözniük kell a szilárd összehasonlítási alapot szolgáltató Barrichello visszajelzéseit.

A Ferrari sorsát éppúgy a gumiháború döntheti el, mint a Toyotáét és a Williamsét. A Bridgestone három nagy csapata rendhagyó módon idén állítólag közös adatbakból dolgozik, hogy így gyorsítsák meg a fejlesztéseket, de kérdéses, hogy ez elég lesz a hatásos kilépőre készülő Michelin legyőzéséhez.

2006-ra egyébként jelentősen átalakult a mezőny, mert azon kívül, hogy a BAR-ból Honda lett, a BMW felvásárolta a Saubert, a Red Bull megvette és Scuderia Toro Rosso névre keresztelte a Minardit, a Midland pedig saját, orosz színeiben nevezte az ex-Jordan MF1 Racinget a világbajnokságba. Ráadásul a csapatok száma a hamisítatlanul japán identitású Super Aguri F1 érkezésével 2002 után ismét 11-re nőtt; az már csak a hab a tortán, hogy az Aguri éppen annak az Arrowsnak a hajdani autójával kezdi az idényt, amelynek kiesése annak idején az eddigi 10 főre apasztotta az istállók klubját.

Nem, 2006-ban senki sem indul úgy istenigazából tiszta lappal, ám hogy meg tudja-e védeni az uralmát a Renault, s ezzel állandó jelleggel is átveszi-e a trónt az onnan tavaly letaszított Ferraritól, az egyelőre a jövő zenéje. De most már legalább a közeli jövőjé...