K�ts�gtelen�l a Montreal mellett tal�lhat� �le Notre-Dame-on a legmagasabb a vil�gon az egys�gnyi sz�razf�ldre es� versenyp�lya-ter�let nagys�ga, tudniillik a Kanadai Nagyd�jnak otthont ad� l�tes�tm�ny egy mesters�ges szigeten fekszik. A Szent L�rinc foly�ba 1965-ben hordtak 15 milli� tonna k�vet �s f�ldet, hogy azon legyen a helysz�ne a k�t �vvel k�s�bbi montreali vil�gki�ll�t�snak. Ekkor m�g nem tudt�k, hogy lerakt�k a Forma-1 egyik legizgalmasabb p�ly�j�nak alapjait is.

Mert b�r a ter�let jelleg�b�l ad�d�an itt nem lehetett dombokon kanyarg� fordul�kat, sz�m�t�g�pes programokkal k�pzett k�l�nleges �veket lefektetni, a z�mmel egyeneseket �s sik�nokat, hajt�kanyarokat tartalmaz� vonalvezet�s valahogy m�gis rendszeresen fordulatos versenyeket produk�l. "A Kanadai Nagyd�j hagyom�nyosan nagyon izgalmas, �s val�sz�n�leg �tlagon fel�li mennyis�g� incidens szokott t�rt�nni rajta" - v�lte Charlie Whiting versenyigazgat� is. - "Ezt 'tradicion�lis' futamnak �s egy klasszikus p�ly�nak titul�ln�m. Nem sokat v�ltozott els� megjelen�s�nk, 1978 �ta."

A versenyz�k a nagyv�ros szomsz�ds�ga miatt �lvezik k�l�n�sen az �szak-amerikai helysz�nt. "Montreal egy nagyv�ros, �s tal�n az egyetlen hely a Forma-1-ben, ahol a v�ros egy�tt �l �s l�legzik a sporttal egy h�ten �t. Mindenfel� k�peslapok �s eml�kt�rgyak vannak, fantasztikus t�mogat�st kapunk" - mondta Nick Heidfeld. Nico Rosberg hozz�tette: "Karnev�li a hangulat, a szurkol�k mindig roppant bar�ts�gosak �s lelkesek."

Tal�n Melbourne-h�z hasonl�t legink�bb a kanadai p�lya, �s nem csup�n a metropolisz k�zels�ge r�v�n: a k�z�ton kialak�tott aszfaltcs�k, a hepehup�k, a f�k �s falak k�zels�ge, no meg a balesetek t�mkelege hasonl�v� teszik a k�t helysz�nt. Az viszont mindk�pp k�l�nbs�g a kett� k�z�tt, hogy Montrealba a sok egyenesb�l kifoly�lag az �tlagosn�l kisebb l�gellen�ll�s� alkatr�szeket k�sz�tenek a csapatok - ilyen felszerel�st csup�n Sp�ba �s Monz�ba visznek m�g a szezonban.

Pap�ron egyszer�nek t�nik a Circuit Gilles Villeneuve, mivel az egyeneseket sz�kebb-t�gasabb lass�t�k, illetve hajt�kanyarok k�tik �ssze. A sablonos forma ugyanakkor k�nnyen csapd�ba csalhatja a tapasztalatlan versenyz�ket. "Sohasem ismerj�k igaz�n a p�ly�n, am�g nem vezett�nk rajta a val�s�gban" - h�vta fel a figyelmet az egyik 2011-es �jonc, Paul di Resta. - "J� v�gsebess�gre van sz�ks�g, ez�rt egy k�l�nleges, alacsony leszor�t�er�s csomagot haszn�lunk, ami �j �lm�ny lesz sz�momra. Tavaly Monz�ban vezettem ilyen konfigur�ci�val, �s teljesen m�snak �reztem az aut�t. Ehhez hozz� kell szoknom."

A z�ldf�l� pil�t�k rutintalans�ga extra balesetforr�st teremt a tr�kk�s aszfalton, j� p�lda erre, hogy az elm�lt �t futamon mindig volt olyan �jonc - k�zt�k Kamui Kobayashi, Adrian Sutil, Nico Rosberg -, aki elm�rt valamit az egyik kanyarban, �s a falban k�t�tt ki. Ez �nmag�ban megn�veli a Safety Car bek�ld�s�nek val�sz�n�s�g�t, h�t m�g, amikor rutinos versenyz�k z�zz�k �ssze sorban aut�ikat. �gy v�lt h�rhedtt� az utols� sik�n kij�rat�n�l l�v� "Bajnokok Fala", aminek 1999-ben gyors egym�sut�nban Damon Hill, Michael Schumacher �s Jacques Villeneuve is nekiment. Persze nem ez az egyetlen potenci�lis hib�z� hely, szinte mindegyik fal �rzi valamelyik aut� lenyomat�t. A taktik�kba �ppen ez�rt bele kell �p�teni annak az es�ly�t, hogy felbukkan a biztons�gi aut� - a Forma-1-ben itt t�rt�nt meg el�sz�r, hogy egy vas�rnap k�tszer, h�romszor, illetve n�gyszer is sz�ks�g volt r� �lesben.

A fels�vezet�knek annyira megtetszett a Kanad�ban szok�sos kavalk�d, hogy ennek mint�j�ra pr�b�lt�k uniformiz�lni a t�bbi viadalt. 2010-ben csup�n itt nem b�rt�k a t�vot egy ker�kcser�vel a gumik, ami ihlet�l szolg�lt az idei �vre k�rt kev�sb� strapab�r� Pirellikhez. Ami ironikus, hogy pont a h�tv�g�re nem garant�lt a szuperl�gy �s l�gy abroncsok r�vid �lettartama. "A melbourne-ihez �s monac�ihoz hasonl� p�ly�kon nincsenek nagy terhel�snek kit�ve a gumik, mert kev�s lend�letes kanyar tal�lhat� rajtuk. Feltehet�en Montrealban is �gy lesz" - magyar�zta S�bastien Buemi. Az eml�tett k�t p�ly�n siker�lt t�bb pil�t�nak egyetlen boxki�ll�ssal teljes�tenie a futamot, �s Montrealban sem z�rhat� ki valami hasonl�, l�v�n a val�sz�n�s�thet� SC-peri�dusok alatt lehet pihentetni a gumikat. Ugyanakkor a t�bb ker�kcser�n is �rdemes elmerengeni, mert a boxutc�ban k�t kanyart is le lehet sp�rolni, �s az id�vesztes�g kicsi, a meg�ll�s n�lk�l 16 m�sodperc. Csak arra a bizonyos piros l�mp�ra kell figyelni a kij�ratn�l...

Ha a Pirellik degrad�l�d�sa nem fokozn� az el�z�si hajland�s�got, m�g mindig ott lesz seg�ts�gk�nt hozz� az �ll�that� h�ts� sz�rny. Mostant�l k�r�nk�nt k�t szakaszon is. Az FIA ugyanis annyira fellelkesedett a DRS �ll�t�lagos n�pszer�s�g�n, hogy ezent�l k�t egyenesben is enged�lyezett lesz a haszn�lata. Azt nem tudni, mi�rt kap valaki m�sodik sanszot a c�legyenesben, ha a hosszabb egyenesben sikertelen�l pr�b�lja megel�zni ellenfel�t.

F�k, er�

Noha egyik egyenes sem kir�v�an hossz� - mindegyik 1 kilom�tern�l r�videbb - Montrealban, n�gy olyan is van bel�l�k, ahol az aut�k v�gsebess�ge el�ri a 300 km/h-t, a h�ts� egyenesben pedig 320-as temp�val sz�guldanak. Trivi�lis, hogy az �l�nken p�rg� er�forr�s elengedhetetlen a j� k�rid�h�z. "B�r egy k�rnek csup�n k�r�lbel�l 60 sz�zal�k�t teljes�tik padl�g�zon, fontos a motorok cs�csteljes�tm�nye" - sz�gezt�k le a Cosworth r�sz�r�l. - "A hossz� egyenesek �s lass� kanyarok egyvelege tov�bb� megfelel� stabilit�st k�vetel a f�kt�vokon, j� kigyors�t�st a kanyarokb�l, illetve er�s nyomat�kot."

A sok kigyors�t�s fal�nkk� teszi a motorokat, �zemanyag-fogyaszt�suk meghaladja az �tlagot Kanad�ban. R�gen gyakori l�tv�nyt ny�jtottak az utols� k�r�kben sz�raz tankkal f�lreh�z�d� aut�k, �s b�r a m�szerek pontoss�ga az�ta rengeteget javult, �rdekes lesz n�zni, hogy a sp�ci motorbe�ll�t�st �s kipufog�t haszn�l� csapatok versenyz�i k�z�l szorult helyzetbe ker�l-e valaki - a forr� bef�jt diff�zoros megold�s nagyj�b�l 10 sz�zal�kkal n�veli a fogyaszt�st.

A nyers er� szabadj�ra enged�se mellett tal�n m�g fontosabb, hogy az aut�k hogyan lass�tanak le, a p�lya ugyanis az �v legkem�nyebb pr�bat�tele el� �ll�tja a f�keket. Ebb�l ered�en a p�nteki edz�smunka tekint�lyes h�nyada a felt�rk�pez�s�kre ir�nyul. A versenyz�k �sszesen 15 m�sodpercen �t, h�t alkalommal taposnak bele a f�kped�lba k�r�nk�nt, hatszor kem�nyen, �s mivel nagy temp�val �rkeznek a lass� fordul�khoz, alaposan megny�zz�k a f�kek k�l�nb�z� alkatr�szeit. A legnagyobb terhel�st a 10-es sz�m� visszaford�t�n�l adj�k, ahol 140 m�ter alatt 295-r�l 60 km/h al� cs�kkentik a sebess�get.

A fokozott terhel�s k�vetkezt�ben ellen�ll�bb f�kt�rcs�kat �s f�knyergeket szerelnek az aut�kba, mint �ltal�ban, �s a f�kh�t� csatorn�k is m�retesebbek. Nagyobb kiterjed�s�kkel fogva ut�bbiak k�t tizedm�sodperccel lass�tj�k a j�rm�veket k�r�nk�nt. Be kell v�llalni ezt az �rat, mivel egy�bk�nt hamar elkopn�nak a f�kek. "K�r�nk�nt ism�tl�d� extr�m terhel�st kapnak. A kop�sukat javar�szt a h�m�rs�klet hat�rozza meg, ez�rt sokat kell dolgozni p�ld�ul a CFD-vel, a sz�lcsatorn�val �s a a t�rcs�k �s nyergek h�t�s�n" - avatott be James Allison, a Renault technikai igazgat�ja. - "Sok apr�s�got finom�tunk az aut�n, odafigyelve, hogy megfelel� legyen a l�g�raml�s a f�kek h�t�s�hez."

A csapatok feladat�t megnehez�ti, hogy a pil�t�k sokszor elt�r� gy�rt�t�l sz�rmaz� anyagokat r�szes�tenek el�nyben, �s az is gyakori, hogy az ist�ll�k olyan besz�ll�t�kt�l rendelnek alkatr�szeket, melyek term�keit m�g nem haszn�lt�k az id�ny folyam�n.

A v�lt�kat a k�r�nk�nti 55-60 v�lt�s, tov�bb� a bukkan�k okozta sokkhat�sok viselik meg. Az 1-es fokozatot k�tszer is kapcsolnia kell az egys�gnek, a 2-es �s a 10-es kanyarn�l. Az egyenetlen �tfel�let �s az intenz�v r�z�k�-haszn�lat l�gyabb fut�m�-be�ll�t�sokat eredm�nyez, �s m�s mentalit�st k�v�n meg a pil�t�kt�l. "A kocsi sokat mozog, ez�rt speci�lis m�don kell vezetni" - k�z�lte Adrian Sutil. A felf�ggeszt�snek mindazon�ltal musz�j valamennyire feszesnek lenni a gyors ir�nyv�lt�shoz a sik�nokn�l. Az �tlagos kanyarsebess�g mind�ssze 106 km/h, a legt�bb fordul�n alig 150-es temp�val haladnak t�l az aut�k. A gyors kanyarok hi�nya lefokozza az aerodinamika szerep�t.

Hamilton lehet az els�sz�m� �ld�z�tt

Vannak olyan p�ly�k, melyek �r�kre egybeforrnak egy-k�t, rajtuk domin�nsan teljes�t� versenyz� nev�vel. Ilyen Ayrton Senna, illetve Graham Hill kapcsolata Monac�val, Jim Clark�, illetve Michael Schumacher� Sp�val. Lewis Hamilton j� �ton halad afel�, hogy Montrealt az � fels�gter�letei k�z�tt tarts�k sz�mon, hiszen mindh�rom itteni viadal�n megszerezte a pole poz�ci�t, �s kett�b�l a gy�zelemig mas�rozott. A m�rleg�t csup�n 2008-as bakija piszk�tja be, amikor szint�n sz�p kil�t�sai voltak az 1. helyre, am�g a boxutca v�gi piros l�mp�r�l megfeledkezve fel nem ny�rsalta Kimi R�ikk�nen �ll� Ferrarij�t.

Legal�bb h�romszor csak Nelson Piquet �s Michael Schumacher tudott nyerni Kanad�ban, a brit most hozz�juk csatlakozna. "Mindig j�l mentem ezen a p�ly�n, �gy t�nik, a vonalvezet�se illik a vezet�si st�lusomhoz" - mondta. - "Az aut�nknak kiv�l�an fekszik a p�lya, nagyszer� motorunk van, a mi KERS-�nk a legjobb, �s az aut� kit�n�en gyors�t ki a lass� kanyarokb�l."

A V8-asokra �s a hibrid rendszerre vonatkoz� meg�llap�t�sokat ak�r Jenson Button, Michael Schumacher, Nico Rosberg, Adrian Sutil �s Paul di Resta sz�j�b�l is hallhattuk volna, l�v�n a Mercedes gy�rtja az eml�tett berendez�sekb�l az etalont. R�ad�sul Fernando Alonso Monac�ban szint�n a j�l dobog� Ferrari-motornak tudta be j� form�j�t, ami eltakarta a 150� Italia hi�nyoss�gait. A bels�, burkolat alatti �rt�kek kidomborod�sa sokat seg�thet a Red Bullt �ld�z� bolynak, hogy elt�ng�lj�k az RB7-eket. Nem v�letlen, hogy tavaly is itt szak�tott�k meg a Red Bull pole-hegem�ni�j�t.

A vonalvezet�s egy�rtelm�en nem a c�mv�d� alakulat malm�ra hajtja a vizet. Milton Keynes-b�l r�g�ta k�rt�lik, hogy a Renault er�forr�saival h�tr�nyban vannak, s�t, a KERS-probl�m�k esetleges visszat�rte ez�ttal v�gzetesnek bizonyulhat sz�mukra a sok lass� kanyarb�l ny�l� egyenes miatt. Lend�letes �vek h�j�n pedig kev�s helyen tudj�k kamatoztatni a forr� bef�j�sos diff�zort.

Ami a k�z�pmez�nyben foly� k�zdelmet illeti, itt is megpr�b�lnak borsot t�rni egym�s orra al� a csapatok. A Mercedes, a Renault �s a Force India az aut�juk magas cs�cssebess�g�ben b�zik, a Sauber pedig abban, hogy amint Monac�ban is bizony�tott�k, rengeteget fejl�dtek mechanikus t�ren, a C30 kezelhet�bb� v�lt a buck�kon �s a ker�kvet�k�n. Az utcai p�ly�kon tradicion�lisan er�s Williams tov�bbi friss�t�sekkel folytatn� az el�remenetelt a mez�nyben.

Kanad�ban tal�n csurranhat-cseppenhet valami a sereghajt� ist�ll�knak is, ha eljutnak a c�lig. Mint sz� esett r�la, az itteni 70 k�r alaposan meg szokta t�p�zni a mez�nyt, �s a t�l�l�k javar�sz�t pontokkal jutalmazza.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s