Noha az elm�lt n�h�ny esztend�ben egyfajta szab�lyv�ltoztat�si l�z lett �rr� a Forma-1-en, ez 2007-re a jelek szerint lecsillapodott: miut�n a 2006-os szezont fejtet�re �ll�totta a V8-as motorok bevezet�se, az �tt�r�s a kies�ses rendszer� id�m�r�re, �s a ker�kcser�k visszat�r�se a hossz� �lettartam� gumikkal folytatott r�vid kac�rkod�st k�vet�en, id�n kev�s jelent�s �jdons�gra kell felk�sz�ln�nk. Az alapok olyannyira a hely�k�n maradtak, hogy a mostan�ban megszokott viszonylatban ak�r stabilnak is nevezhetj�k �ket.

Ez azonban kor�ntsem jelenti azt, hogy semmi sem v�ltozott. Az F1 Technikai �s Sportszab�lyzat�ban �vr�l �vre - s�t, b�r ezt kevesen tudj�k, val�j�ban m�g az id�ny k�zben is - sz�mtalan apr� m�dos�t�st eszk�z�l az FIA, ezek d�nt� r�sze azonban a nyilv�noss�g el�tt �r�kre rejtve marad, m�gpedig egyszer�en az�rt, mert a gyakorlatban csak a r�sztvev�k sz�m�ra van jelent�s�ge. Ilyenek p�ld�ul a t�r�stesztekre vonatkoz� el��r�sok, amiket szinte k�telez� jelleggel, folyamatosan szigor�tanak, vagy az aut� m�ret�t �s az egyes karossz�riaelemek pontos elhelyezked�s�t meghat�roz� passzusok.

A konkr�t v�ltoz�sokon fel�l id�n sor ker�lt egy szokatlan m�dos�t�sra is: a Sportszab�lyzat hivatkoz�si rendszer�t a GP2 szab�lyk�nyv�n�l (�s az F1 Technikai Szab�lyzat�n�l) m�r bev�lt m�don teljesen �talak�tott�k. M�g eddig folytat�lagosan sz�mozt�k a paragrafusokat (2006-ban 1-t�l 161-ig), 2007-t�l bekezd�senk�nt �jrakezd�dik a sz�moz�s; a felhaszn�lhat� gumik sz�m�r�l tavaly p�ld�ul a 75. pont rendelkezett, mostant�l viszont a 25.3-as. Hab�r ez k�s�bb jelent�sen meg fogja k�nny�teni a sz�veg b�v�t�s�t, egyel�re csak bossz�s�got okozott, mert megnehez�tette a 2006-os �s 2007-es Sportszab�lyzat k�zvetlen �sszehasonl�t�s�t.

Az �tiratot r�ad�sul rendk�v�l k�s�n, a m�lt h�ten hozt�k nyilv�noss�gra, n�h�ny, az utols� pillanatban elv�gzett v�ltoztat�ssal egy�tt, amilyen p�ld�ul az aktu�lisan haszn�lt gumikever�k jel�l�s�nek k�telezetts�ge. A csapatokat azonban mindez nem �rte v�ratlanul, mivel szok�s szerint r�szt tudtak venni a szab�lyok kialak�t�s�ban - a k�pvisel�ik ez �gyben legut�bb febru�r elej�n tal�lkoztak az FIA illet�keseivel.

Nincs t�bb� harmadik aut�

Az egyik legl�tv�nyosabb v�ltoz�s az, hogy 2007-t�l minden csapat csak k�t aut�t ind�that a p�nteki szabadedz�seken. Ezzel egy olyan hagyom�ny szakad meg, amely tulajdonk�ppen m�g 2003-ban indult �tj�ra: abban az �vben p�ntekenk�nt rendeztek egy k�t�r�s extra "tesztet" az id�ny k�zbeni tesztkorl�toz�shoz csatlakoz� ist�ll�k sz�m�ra. Ezt 2004-t�l elt�r�lt�k, de cser�be az el�z� �vi konstrukt�ri bajnoks�g utols� hat helyezettj�nek lehet�v� tett�k, hogy a nagyd�jak els� edz�snapj�n h�rom aut�val szerepeljenek. A rendszer j�volt�b�l sok fiatal tehets�g mutatkozhatott be a nagyk�z�ns�g el�tt, ugyanakkor vit�ra adott okot, hogy egyes nagy csapatok igazs�gtalannak tartott el�nyh�z jutottak: 2004-ben p�ld�ul a BAR, egy �vvel k�s�bb pedig a McLaren profit�lt a lehet�s�gb�l. Erre mostant�l senkinek nem lesz alkalma.

A tesztpil�t�k szerepeltet�s�re azonban a j�v�ben is ny�lik m�d, mivel a Sportszab�lyzat 19.1/b) paragrafus�nak �rtelm�ben a csapatok p�nteken b�rkit be�ltethetnek az aut�jukba, aki rendelkezik superlicensszel (ezt szok�s szerint a Bernie Ecclestone-b�l, Max Mosley-b�l, Ron Dennis-b�l �s Jean Todtb�l �ll� FIA Permanent Bureau adja ki). A szab�lyokb�l �rtelemszer�en k�vetkezik, hogy ez kiz�r�lag az ist�ll� valamelyik versenyz�j�nek a rov�s�ra t�rt�nhet, �s mivel nekik is sz�ks�g�k van a p�ly�n elt�lt�tt id�re, az alakulatok t�bbs�ge v�rhat�an nem ad majd lehet�s�get a tesztpil�t�inak. Igaz, akadnak kiv�telek: a BMW Sauber p�ld�ul kezdett�l fogva tartja mag�t ahhoz, hogy Sebastian Vettel vezethet a szabadedz�seken, noha ezt n�melyik riv�lisa ny�ltan d�res�gnek tartja.

Amennyiben p�nteken val�ban a tesztpil�ta vezet, ezt megteheti a tartal�kaut�ban, azaz a kispadra szorul� versenyz�nek nem kell remegve az�rt agg�dnia, hogy m�r az els� napon �sszet�rik a munkaeszk�z�t. Edz�s k�zben a csapat nem cser�lhet pil�t�t, azt viszont megteheti, hogy a d�lel�tti tr�ningen a tesztpil�t�j�t, a d�lut�nin viszont a versenyz�j�t ind�tja, vagy ford�tva.

A p�nteki szabadedz�sek id�tartam�t egyr�l m�sf�l �r�ra b�v�tett�k (az els� 10 �r�t�l 11:30-ig, a m�sodik 14 �r�t�l 15:30-ig tart, helyi id� szerint), �s ezzel p�rhuzamosan az eg�sz napot kivett�k a motorcsere-tilalom hat�lya al�l. Ezt azt jelenti, hogy - b�r a motoroknak tov�bbra is k�t nagyd�jh�tv�g�t kell teljes�teni�k -, p�nteken senkinek nem kell ugyanazt a V8-ast haszn�lnia, mint szombaton �s vas�rnap.

Egy apr� m�dos�t�s, amelyre a harmadik aut� elt�rl�se miatt ker�lt sor, a fels� leveg�be�ml�n k�telez�en elhelyezett kamer�k sz�n�t illeti. A csapat els� sz�m� aut�j�n eddig pirosra, a m�sodik sz�m�n az eredeti sz�nre, a p�nteki tesztpil�t��n pedig s�rg�ra kellett festeni a berendez�st, mostant�l viszont a m�sodik sz�m�n kell s�rg�nak lennie (mivel harmadik m�r nincs). Ez az eddigiekhez hasonl�an seg�ti a pil�t�k vizu�lis megk�l�nb�ztet�s�t. Emellett r�gz�tett�k, hogy a versenyz� nev�nek a karossz�ria k�lsej�n kell olvashat�nak lennie, mivel eddig n�ha el�fordult, hogy azt a pil�taf�lke bels� perem�n helyezt�k el.

Gumikr�l

A legjelent�sebb v�ltoz�sok id�n a gumikat �rintik, mivel 2007-t�l az �sszes csapat a Bridgestone-t�l kapja az abroncsokat. Ez egyel�re csup�n a Michelin t�voz�s�nak k�sz�nhet�, mert a szab�lyzatban le�rva csak 2008-t�l szerepel, hogy egyetlen gumisz�ll�t�nak kell lennie. A 25.1-es paragrafusba ugyanakkor beker�lt egy fontos passzus, amely szerint a gumisz�ll�t� "k�teles valamennyi csapatnak egyforma mennyis�g� �s specifik�ci�j� gumit sz�ll�tani a napt�ri �v alatt." Tekintettel arra, hogy kifejezetten "napt�ri �vr�l" van sz�, ez a kit�tel nyilv�n nem csup�n a nagyd�jakra, hanem a tesztel�sre is vonatkozik. Hab�r a tesztel�s r�szleteit a Sportszab�lyzat egy�bk�nt nem �rinti, a csapatok m�g tavaly okt�berben meg�llapodtak, hogy a szezon alatt legfeljebb 30 ezer kilom�tert t�ltenek gyakorl�ssal, �s k�zben 300 garnit�ra gumival kell gazd�lkodniuk.

A specifik�ci�k azonoss�ga k�l�n is meg�rdemel n�h�ny sz�t. Az eddigi szab�lyok szerint a gumisz�ll�t�k minden ist�ll� sz�m�ra szem�lyre szabott abroncsokat k�sz�thettek, ami a 2006-os Francia Nagyd�jon p�ld�ul oda vezetett, hogy hat partner�nek a Michelin a lehets�ges 12-b�l 10 k�l�nb�z� specet gy�rtott. Ez term�szetesen komoly logisztikai feladatot r�tt r�juk, de az egyengumikra vonatkoz� el��r�st az�rt vezett�k be, mert a Michelin ex-csapatai agg�dtak, hogy a Bridgestone kiz�r�lag r�gi partnere, a Ferrari ig�nyeit fogja kiszolg�lni. Elvileg persze elk�pzelhet�, hogy a fejleszt�sek ir�nyvonal�t �jra a Ferrarihoz igaz�tj�k, de legal�bb a t�bbiek is ugyanazt a gumit kapj�k meg, teh�t pontosan tudhatj�k, hogy mihez kell alkalmazkodniuk. Noha a Ferrari �tmenetileg biztosan �lvez majd n�mi automatikus el�nyt a m�r r�gen kialakult munkakapcsolatoknak k�sz�nhet�en, a Bridgestone mindent megtett, hogy m�g a favoritizmus gyan�j�t is elker�lje: �j (igaz, szerkezet�kben a 2005-�sh�z hasonl�) gumikat terveztek, az F1-es r�szleget pedig szinte teljesen �tszervezt�k. A technikai igazgat� Hisao Suganum�t hazarendelt�k Jap�nba, s a feladatait Jun Matsuzaki �s Kees van der Grint k�z�tt osztott�k fel; noha az �sszeesk�v�s-elm�letek h�vei �sszer�ncolt homlokkal fogadt�k, hogy a kor�bban Michael Schumacher gumim�rn�kek�nt dolgoz� van der Grint ilyen poz�ci�ba ker�lt, a gyanakv�suk minden bizonnyal alaptalan. A 2007-es gumik ugyanis annyira �jak, hogy a Bridgestone-hoz a l�p�sel�ny rem�ny�ben m�r tavaly �tp�rtol� Toyota a t�li teszteken teljesen ismeretlennek tal�lta �ket, mik�zben p�ld�ul az ex-michelines McLaren azonnal meglep�en j�l boldogult vel�k.

M�g eddig rendszerint minden p�ly�ra k�l�n specifik�ci�kat gy�rtottak, a Bridgestone a 2007-es id�nyre �sszesen n�gyf�le gumit k�sz�tett. Ezek hivatalosan a "kem�ny, k�zepes, l�gy, szuperl�gy" n�vre hallgatnak, de val�j�ban valamennyi kem�nyebb kever�k� a 2006-os el�dj�n�l, ez�rt kev�sb� is tapad ann�l. A Bridgestone minden egyes versenyre kett�t v�laszt e n�gy t�pus k�z�l; az Ausztr�l Nagyd�jra p�ld�ul a l�gy �s a k�zepes specifik�ci�t viszik el. Mivel a tesztel�s z�m�t az elm�lt �vekben a gumikkal kapcsolatos munka tette ki, ennek nagy r�sze feleslegess� v�lt, s emellett megv�ltozott a fejleszt�sek ir�nya is: m�g a m�rn�k�k eddig az abroncsokat igyekeztek az aut�hoz igaz�tani, mostant�l ford�tva lesz.

A nagyd�jh�tv�g�n rendelkez�sre �ll� gumik sz�m�t jelent�sen, a dupl�j�ra n�velt�k. A versenyz�k 2006-ban �sszesen 7 garnit�ra, sz�raz p�ly�ra val� abroncsot haszn�lhattak a h�rom nap alatt, id�n viszont m�r 14 szettb�l gazd�lkodhatnak - igaz, a tavalyival ellent�tben nem tetsz�leges leoszt�sban. 4 garnit�r�t (mindk�t specifik�ci�b�l 2-t) m�r a p�nteki nap ut�n vissza kell szolg�ltatniuk, majd a szombat d�lel�tti szabadedz�st k�vet�en m�g 2-t (mindk�t specifik�ci�b�l 1-et), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeken az edz�seken ennyit el is fognak haszn�lni (p�nteken pontosan ennyit, mert akkor nem is haszn�lhatnak t�bbet). A motorcsere-tilalom felold�s�val �s a p�nteki edz�sek m�sf�l �r�sra b�v�t�s�vel egy�tt ennek garant�lnia kell azt, hogy a pil�t�k sokkal t�bb k�rt t�ltsenek a p�ly�n gyakorl�ssal, mint az elm�lt �vekben. A helysz�ni k�z�ns�g ezzel mindenk�ppen nyer.

A versenyz�knek az id�m�r�re �s a futamra �sszesen 8 garnit�ra gumijuk marad, ami tekint�lyes mennyis�g, �s biztos�tani fogja, hogy a kvalifik�ci�n a csapatok az eddigin�l gyakrabban cser�ljenek kereket. M�g fontosabb azonban, hogy a pil�t�knak 2007-t�l mindk�t specifik�ci�t fel kell haszn�lniuk a versenyen (kiv�ve persze, ha esik). Eddig m�r szombat d�lel�tt el kellett d�nteni�k, hogy a h�tv�ge tov�bbi r�sz�re melyik t�pus� gumit v�lasztj�k, most azonban ehelyett azt kell majd kital�lniuk, hogy a futamnak mely szakasz�ban akarj�k bevetni a l�gy illetve kem�ny kever�ket. Err�l egyel�re megoszlanak a v�lem�nyek: egyesek szerint a l�ggyal c�lszer� rajtolni, m�sok viszont �gy v�lik, azt �rdemes ink�bb a verseny v�g�re tartogatni, amikor a p�lya a legtiszt�bb. Az eloszt�s term�szetesen vari�lhat�, teh�t k�t ker�kcsere eset�n elvileg a l�gy/kem�ny/l�gy, kem�ny/l�gy/l�gy, l�gy/l�gy/kem�ny stb. sorrendet is lehet haszn�lni, ami �j strat�giai j�t�kot ad a m�rn�k�k kez�be.

Hogy a k�z�ns�g se maradjon s�t�tben, a Bridgestone-nak megk�l�nb�ztet� jelz�ssel kell ell�tnia a k�t kever�ket. B�r ezt az utols� pillanatban �rt�k el�, ez�rt egyel�re a gumisz�ll�t�n�l sem tudj�k, hogy pontosan milyen jel�l�st fognak alkalmazni, v�rhat�an a l�gy kever�k oldalfal�n helyeznek majd el egy forg�s k�zben is j�l l�that�, feh�r cs�kot. Ez ironikus m�don nem jelenti azt, hogy el�re tudni fogjuk, ki milyen gumikon v�g neki a versenynek, a Sportszab�lyzat idev�g� pontja szerint ugyanis m�g 3 perccel a felvezet� k�r startja el�tt is szabad kereket cser�lni a rajtr�cson.

Az eredeti tervek szerint az eddigiekhez hasonl�an 4 garnit�ra es�-, �s 3 garnit�ra extr�m-es�gumi �llt volna a versenyz�k rendelkez�s�re, ezt azonban - szint�n az utols� pillanatban - 5/4-re v�ltoztatt�k, j�llehet, azzal a kit�tellel, hogy a p�nteki edz�snap ut�n egyet-egyet mindk�t t�pusb�l vissza kell szolg�ltatni. Ezt az�rt ind�tv�nyozt�k a csapatok, hogy ha eg�sz h�tv�g�n esne az es�, akkor is �rdemes legyen kimenni�k a p�ly�ra p�nteken, csakhogy a hirtelen m�dos�t�s felk�sz�letlen�l �rte a Bridgestone-t, ez�rt az els� k�t futamra (Ausztr�li�ban �s Malajzi�ban) �ll�t�lag csak a kor�bbi mennyis�get, azaz 4/3 szettet gy�rtott le.

Motorokr�l

A szab�lyok szerint 2007 �s 2010 k�z�tt mindenkinek l�nyeg�ben ugyanazt a motort kell haszn�lnia, amit a 2006-os id�ny v�g�n - pontosabban a legk�s�bbi olyan specifik�ci�t, amellyel tavaly csere n�lk�l teljes�teni tudta az el��rt k�t nagyd�jh�tv�g�t. Az FIA "A motorok homologiz�ci�ja" c�men egy teljesen �j f�ggel�ket, a 4-es sz�m�t toldott a Sportszab�lyzathoz, ebben r�szletezve, hogy a csapatok milyen v�ltoztat�sokat v�gezhetnek el a V8-asaikon. A tervezett m�dos�t�sok list�j�t tavaly december 15-ig kellett beny�jtani az FIA-hoz, mag�t az elk�sz�lt motort pedig id�n m�rcius 1-ig.

A m�rn�k�k mozg�stere olyan ter�letekre korl�toz�dott, mint amilyen az �g�st�r �s a dugatty� form�ja, vagy a szelepek kialak�t�sa, illetve elv�gezhett�k azokat a - teljes�tm�nyn�veked�ssel nem j�r� - m�dos�t�sokat, amelyekre a motor be�p�t�s�hez volt sz�ks�g (bek�t�si pontok, szenzorok, ballaszt). M�g a csapatok kor�bban rendszeresen k�sz�tettek teljesen �j motort, 2007-re a V8-asok alkatr�szeinek jellemz�en csak kb. 10%-�t cser�lt�k le. J�llehet, ez pap�ron r�gz�tette a 2006-os er�viszonyokat, a motorok k�pess�gei mostanra annyira hasonl�v� v�ltak egym�shoz, hogy ennek a gyakorlatban aligha lesz jelent�s�ge - k�l�n�sen a 19 ezres percenk�nti fels� fordulatsz�mhat�r bevezet�s�vel, amely tov�bb k�zel�tette a teljes�tm�ny�ket. Mindazon�ltal nem kell att�l tartanunk, hogy ha valamelyik ist�ll� az els� versenyeken kr�nikus megb�zhatatlans�gi probl�m�kkal szembes�l, n�gy �vig nem tud majd kil�balni a g�d�rb�l, a 4-es f�ggel�k (iii)-as pontja ugyanis lehet�v� teszi, hogy a motorokat 2007. m�rcius 1. ut�n is m�dos�ts�k - m�r amennyiben az FIA a t�bbi csapattal egyet�rt�sben elfogadja, hogy ez nem a teljes�tm�ny n�vel�s�t szolg�lja.

Az idei gumik m�rs�kelt tapad�sa cs�kkenti a stresszt a motorokon, r�ad�sul a p�nteki szabadedz�sekre t�bb� nem vonatkozik a cseretilalom sem, teh�t k�nyelmesen a V8-asok eredetileg tervezett �lettartam�n bel�l lehet maradni. A csapatok ez�rt v�rhat�an megpr�b�lj�k majd tart�sabban a maxim�lis fordulatsz�m k�zel�ben j�ratni a motorokat, ami term�szetesen nem vesz�lytelen.

A Sportszab�lyzat nem rendelkezik arr�l, hogy az FIA konkr�tan milyen m�don ellen�rzi a homologiz�ci�s el��r�sok betart�s�t, csak azt r�gz�ti, hogy "b�rmikor" joga van �sszehasonl�tani a csapatok �ltal az adott pillanatban haszn�lt motort az el�z�leg hiteles�t�sre leadott v�ltozattal. A sz�vets�g felvette a Cosworth egy kor�bbi m�rn�k�t is annak �rdek�ben, hogy hat�konyabban tudja fel�gyelni a helyzetet.

A Safety Car m�g�tt...

A biztons�gi aut�ra vonatkoz� szab�lyokat szinte teljesen �t�rt�k. A k�t legfontosabb v�ltoz�s k�z�l az egyik az, hogy 2007-t�l a k�rh�tr�nyban l�v� aut�k megel�zhetik az �llovassal m�g egy k�rben halad�kat, azt�n a Safety Car-t is kiker�lve, egy teljes k�r teljes�t�se ut�n besorolhatnak a mez�ny v�g�re. Ez biztos�tja, hogy nem zavarj�k meg az �len zajl� k�zdelmet, ahogy p�ld�ul a tavalyi Kanadai Nagyd�jon t�rt�nt; a m�dos�t�st val�j�ban �ppen az �rintett versenyz�k ind�tv�nyozt�k, miut�n a montreali �jraind�t�sn�l Kimi R�ikk�nen Fernando Alons�t, Giancarlo Fisichella pedig Michael Schumachert nem tudta megt�madni a k�z�j�k ker�lt lek�r�z�ttek miatt. Az �j szab�ly r�v�n ugyanakkor nem ker�lhet�ek el a monac�ihoz hasonl� esetek, amikor Schumacher a Safety Car p�ly�ra k�ld�se el�tt k�zvetlen�l David Coulthard nyom�ban haladt, mivel azonban az �llovas a ker�kcser�j�t k�vet�en �ppen Coulthard m�g� �rkezett meg, a sk�t megel�zhette a biztons�gi aut�t, �s egy teljes k�r�s el�nyt szerzett Schumacherrel szemben. Most ugyanez t�rt�nne, ha az utols�, m�g az �len �ll� versenyz�vel egy k�r�n halad� aut� sorolna be kettej�k k�z�. Az ugyanakkor nem tiszt�zott, hogy a lek�r�z�ttek technikailag vissza is veszik-e a k�r�ket, amikor az �lbolyt �tugorva besorolnak a mez�ny v�g�re (k�l�n rendelkez�s n�lk�l val�sz�n�leg ez t�rt�nik), mert ez �jabb probl�m�kat vet fel.

A m�sik v�ltoz�s nagyobb horderej�. A Sportszab�lyzat 40.6 pontja �rtelm�ben att�l a pillanatt�l kezdve, hogy p�ly�ra k�ldt�k a Safety Car-t, senki nem mehet be a boxba tankolni, m�gpedig eg�szen addig, am�g ki nem adj�k a "boxutca nyitva" jelz�st. Ker�kcsere �s jav�t�s c�lj�b�l k�zben is be lehet menni a boxutc�ba, illetve aki m�r ott tart�zkodott az SC bek�ld�s�nek pillanat�ban, az v�telezhet �zemanyagot is. Mivel a "boxutca nyitva" �zenet csak azut�n jelenhet meg, hogy valamennyi aut� libasorban felsorakozott a Safety Car m�g�tt, az SC-s id�szakok minden bizonnyal meghosszabbodnak valamelyest.

Enn�l azonban sokkal �rdekesebbek a m�dos�t�s strat�giai vonatkoz�sai. A Safety Car bek�ld�se el�tti �s ut�ni pillanatok kor�bban l�zas igyekezetben teltek, ahogy a m�rn�k�k megpr�b�lt�k min�l gyorsabban kital�lni, hogy megragadj�k-e az alkalmat a k�vetkez� boxki�ll�s lebonyol�t�s�ra, �s ha igen, melyik aut�jukkal. Erre �ltal�ban csak n�h�ny m�sodperc�k volt, mert ut�na a versenyz�ik meg is �rkeztek a boxutca bej�rat�hoz, �s addig �rtes�teni is kellett �ket a d�nt�sr�l. Mostant�l viszont v�rhat�an t�bb teljes k�r �ll majd a m�rn�k�k rendelkez�s�re a megfelel� strat�gia kidolgoz�s�hoz, hiszen eddig fog tartani, am�g az eg�sz mez�ny felsorakozik az SC m�g�.

Akkor viszont v�rhat�an szinte az �sszes aut� megrohamozza a boxutc�t, �s ez t�bbf�le bonyodalmat okozhat. Egyr�szt a tumultus �nmag�ban is vesz�lyes, ez�rt az FIA az id�m�r� �s a verseny alatt 100-r�l 80 km/�r�ra cs�kkentette a megengedett sebess�get a boxutc�ban, m�g a szabadedz�sen maradt a 60 km/�r�s limit. (�rdekess�g, hogy az F1 valut�t v�ltott: m�g eddig km/�r�nk�nt 250 USD j�rt a sebess�gt�ll�p�s�rt, 2007-t�l 200 eur� az egys�ges tarifa.) M�sr�szt t�bb mint val�sz�n�, hogy egy adott csapat mindk�t aut�ja tisztelet�t teszi a szerel�kn�l, s mivel ezeket nem lehet egyszerre kiszolg�lni, az egyiknek v�rnia kell - �s sehol sincs el��rva, hogy amelyik els�k�nt �rkezett, annak kell els�k�nt t�voznia is. Val�j�ban nem l�tezik olyan szab�ly, amely szerint ne lehetne egy id�ben foglalkozni a k�t aut�val, csakhogy a boxutca annyira sz�k, hogy ez a gyakorlatban nem megoldhat� (b�r a McLaren m�r r�gebben is megpr�b�lt r� kidolgozni valamilyen m�dszert).

�s itt az �jabb dilemma: hogyan d�nts�nk, ha a versenyz�nknek �ppen akkor kellett volna tankolnia, amikor bek�ldt�k a Safety Car-t? B�r az SC m�g�tt az aut� kevesebbet fogyaszt, mint versenytemp�ban, k�t extra k�rrel m�r �ri�si a kock�zata, hogy kisz�rad a tank, miel�tt az illet� eljutna a boxutc�ig. Hogy ne l�ssunk �lland�an benzinhi�ny k�vetkezt�ben leparkol� aut�kat, az FIA enged�lyezte a tankol�st a "boxutca nyitva" �zenet megjelen�se el�tt is, ez�rt azonban 10 m�sodperces stop&go b�ntet�s j�r.

Ezenfel�l a 40.7 pontot kib�v�tett�k oly m�don, hogy nem csak azt jelentik a sportfel�gyel�knek, aki "feleslegesen lassan", hanem azt is, aki "szesz�lyesen" vezet a Safety Car m�g�tt. Azt gondolhatn�nk, hogy ezzel a told�ssal megpr�b�lt�k elej�t venni az �llovas �ltal gyakran alkalmazott, hirtelen f�kez�s/startol�s gumimeleg�t�si taktik�nak, de a 40.13 paragrafusban �rdekes m�don meghagyt�k azt a r�szt, amely szerint az SC t�voz�sa el�tt az �len halad� aut� "dikt�lhatja a temp�t, �s ha sz�ks�ges, 5 aut�hosszn�l jobban lemaradhat" a Safety Cart�l.

B�ntet�sek

Miut�n a sportfel�gyel�kre tavaly annak ellen�re z�dult m�g a szok�sosn�l is t�bb b�r�lat a szesz�lyes d�nt�sek miatt, hogy �ppen ezt elker�lend� neveztek ki egy �lland� tagot a h�romf�s test�letbe, id�n v�ltoztattak a kiszabhat� b�ntet�seken. M�g az edz�seken (bele�rtve az id�m�r�t is) elk�vetett vezet�i kih�g�sok c�m�n a fel�gyel�k eddig t�r�lhett�k a v�tkes versenyz� "tetsz�leges sz�m�" k�r�t a kvalifik�ci�r�l, a 31.6-os paragrafus �rtelm�ben mostant�l ehelyett tetsz�legesen sok hellyel h�trasorolhatj�k a rajtr�cson. Ezt a t�telt az�rt �rt�k �t, mert ha k�t versenyz�nek ugyanaz�rt a szab�lytalans�g�rt egyar�nt 1-1 m�sodpercet adtak hozz� a k�ridej�hez, az egyik esetleg t�z, a m�sik pedig csak k�t rajthelyet vesz�tett, amit nem tartottak igazs�gosnak. A legh�rhedtebb eset a Hungaroringen t�rt�nt, ahol Fernando Alons�t Robert Doornbos sz�nd�kos vesz�lyeztet�se, valamint egy s�rga z�szl� figyelmen k�v�l hagy�sa miatt 1+1 m�sodpercre b�ntett�k, majd Michael Schumachert - aki piros z�szl� alatt el�z�tt az edz�sen - 2 m�sodperces retorzi�val s�jtott�k. A k�t b�ntet�si t�tel kier�szakoltan egyform�nak t�nt.

Egy �j paragrafus, a 31.7 �rtelm�ben ugyanez az �j b�ntet�s szabhat� ki arra is, aki edz�s k�zben "ok n�lk�l meg�ll, vagy akad�lyoz m�sokat." A sportfel�gyel�knek a teljesen nyilv�nval� eseteket lesz�m�tva mindig az adott edz�s ut�n kell meghozniuk a d�nt�s�ket, amely ellen az eddigiekhez hasonl�an fellebbez�snek helye nincs. L�nyeges, hogy a fel�gyel�k v�logathatnak a Sportk�dexben foglalt, szabv�nyos b�ntet�si lehet�s�gek (p�nzb�rs�g, diszkvalifik�ci�, pontlevon�s stb.) k�z�l is.

A motorcser��rt tov�bbra is t�z hellyel sorolj�k h�tr�bb a versenyz�t. Hogy a csapatok a befut� el�tt ne vonj�k vissza az aut�ikat a versenyb�l, ha azok nem �llnak pontszerz� helyen, ily m�don szerezve jogot �j motor haszn�lat�ra, a 24.8/a) paragrafust kieg�sz�tett�k. A kies�k motorj�t mostant�l csakis akkor cser�lhetik ki a k�vetkez� nagyd�jra, ha az FIA technikai k�ld�tte szerint az illet� nem sz�nd�kosan adta fel a k�zdelmet.

Tavaly t�bbsz�r sz�rmazott bonyodalom a k�l�nf�le jogc�men kiszabott b�ntet�sekb�l, mert nem t�nt egy�rtelm�nek, hogy a v�gleges rajtr�cs milyen elv szerint alakul ki, ez�rt ezt is pontos�tott�k. A fel�ll�s r�gz�t�se ut�n a b�ntet�seket az elk�vetett kih�g�sok sorrendj�ben szabj�k ki, vagyis el�bb azt sorolj�k h�tra, aki el�bb szab�lytalankodott, �s �gy tov�bb. A motorcser�n�l a csere bejelent�s�nek id�rendj�t veszik alapul, a rajtr�cs v�g�re sz�m�z�tt versenyz�k k�z�l pedig a motorcser�sek �lveznek el�nyt a k�ridej�kt�l egy�b kih�g�sok miatt megfosztott t�rsaikkal szemben. Amennyiben a sorrend �gy sem egy�rtelm�, v�g�l a rajtsz�m d�nt.

Technikai szab�lyok �s trendek

A Forma-1 Technikai Szab�lyzat�ban id�n sokkal kevesebb v�ltoztat�st eszk�z�ltek, mint a Sportszab�lyzatban, j�llehet, ezek k�z�tt is akad n�h�ny �rdekes. Ahogy az v�rhat� volt, imm�r �r�sban is r�gz�tett�k, hogy a h�ts� vezet�sz�rny terel�lapjai k�z� t�vtart�kat kell elhelyezni, miut�n a 2006-os szezon elej�n t�bb csapattal (els�sorban a Ferrarival) szemben felmer�lt a flexibilis aerodinamikai elemek haszn�lat�nak v�dja. Hab�r az FIA a Kanadai Nagyd�jra megpr�b�lta k�telez�v� tenni a t�vtart�kat, ez nem hozott azonnali eredm�nyt, mivel a BMW Sauber h�ts� sz�rnya egy tr�kknek k�sz�nhet�en tov�bbra is elhajlott a nagy sebess�gn�l fell�p� terhel�s alatt, ily m�don cs�kkentve a l�gellen�ll�st. A 3.10.4-es paragrafus most m�r egy�rtelm�en r�gz�ti, hogy ez tilos.

Az aut�k megengedett minim�lis t�meg�t eg�sz h�tv�g�n 605 kg-ra emelt�k (eddig csak az id�m�r�n volt ennyi, egy�bk�nt 600 kg), ami kedvez a k�l�nf�le ballasztok haszn�lat�nak. Ez id�n k�l�n�sen j�l j�n a csapatok sz�m�ra, mert a legt�bb ist�ll� - k�l�n�sen az ex-michelinesek - m�rn�kei igyekeztek a lehet� legrugalmasabbra tervezni az aut�juk s�lyeloszt�s�t, hogy ballaszt seg�ts�g�vel az �v k�zben is tudjanak alkalmazkodni az idei Bridgestone-ok pontos ig�nyeihez.

2007-ben bevezetnek k�t �j, elektronikus jelz�rendszert is. Az egyik a pil�taf�lk�ben elhelyezett k�k, piros �s s�rga l�mp�kb�l (konkr�tan legal�bb 5 mm �tm�r�j� LED-ekb�l) �ll, amelyek akkor gyulladnak ki, ha �ppen ilyen sz�n� z�szl�jelz�s van �rv�nyben, hogy a versenyz�kh�z mindenk�ppen eljussanak a figyelmeztet�sek. A m�sik l�mp�t az aut� k�lsej�n, a v�lt�t �resbe kapcsol� gomb k�zel�ben kell elhelyezni, �s ez arra szolg�l, hogy egy esetleges baleset ut�n t�j�koztassa a helysz�nre siet� beavatkoz� b�r�kat az incidens s�lyoss�g�r�l. A f�ny automatikusan gyullad ki az FIA szabv�nyos fekete doboz�t�l kapott inform�ci�t�l f�gg�en, de azt egyel�re nem hat�rozt�k meg, hogy pontosan mekkora becsap�d�s kell az aktiv�l�s�hoz. Noha a figyelmeztet� l�mpa elhelyez�s�r�l a Technikai Szab�lyzat rendelkezik, azt a Sportszab�lyzat �rja el�, hogy amennyiben a f�ny kigyulladt, a balesetet szenved� versenyz�nek akkor is jelentkeznie kell a p�lya els�seg�ly-k�zpontj�ban kivizsg�l�sra, ha nem �rzi rosszul mag�t. Ez nem csup�n a nagyd�jakra, hanem a tesztel�sre is vonatkozik.

Mivel a technikai el��r�sok keveset v�ltoztak, a 2007-es aut�k sokkal ink�bb az evol�ci�, semmint a revol�ci� jegy�ben sz�lettek meg. Az elm�lt �vekben megszokott trendeken - a k�l�s�veg form�j� farr�sz sz�k�t�s�n, az oldaldobozok al�v�g�s�nak m�ly�t�s�n, az aerodinamika finom�t�s�n, a diff�zor csatorn�inak �talak�t�s�n stb. - k�v�l id�n az ultragyors kapcsol�s� sebess�gv�lt� �s a z�r�ny�lv�nyos els� felf�ggeszt�s volt a sl�gert�ma.

Az ultragyors v�lt�, amely a kapcsol�sok sor�n csak rendk�v�l r�vid szakad�st okoz az er��tvitelben, nemr�g m�g a Honda kuri�zuma volt, 2007-re azonban az �sszes ist�ll� elk�sz�tette a saj�tj�t - lesz�m�tva a Spykert (igaz, �k is dolgoznak rajta). A Williams m�r tavaly is rendelkezett ilyen v�lt�val, de erre az �vre teljesen �jat tervezett, amit a motorsz�ll�t�i egy�ttm�k�d�s keret�ben �tvett a Toyota is, m�g a Super Aguri a Honda egy kor�bbi konstrukci�j�t kapta meg. Az ultragyors kapcsol�s� sebess�gv�lt� pap�ron 2-3 tizedm�sodpercet jav�t a k�rid�k�n, de tekintettel arra, hogy mindenki rendelkezik vele, ez az el�ny id�n senkin�l nem fog jelentkezni. A rendszer megb�zhat�s�ga persze m�s k�rd�s, mert a t�li tesztek sor�n t�bben - k�l�n�sen a BMW - k�szk�dtek �lland� hidraulikai probl�m�kkal.

Az els� felf�ggeszt�s bek�t�si m�dja �vek �ta rendszeres besz�dt�ma, holott a bennfentesek szerint ez a t�rgyk�r kor�ntsem �rdemel olyan intenz�v figyelmet, mint amilyet a nyilv�noss�g tan�s�t ir�nta. B�rhogy is van, 2007-re a z�r�ny�lv�nyos megold�s v�lt �ltal�noss�, a Red Bull/Toro Rosso �s a Renault kiv�tel�vel ugyanis valamennyi csapat ezt v�lasztotta. Az F2007-tel m�g a Ferrari is �tt�rt erre, pedig Rory Byrne akkor is mindv�gig makacsul kitartott a r�gi, de j�l bev�lt egyny�lv�nyos rendszer mellett, amikor az ikerny�lv�nyos divathull�m val�s�ggal v�gigs�p�rt a paddock-on. A Renault id�n is maradt a tavaly bevezetett V-ny�lv�nyn�l, meglepet�st teh�t csak Adrian Newey okozott azzal, hogy visszat�rt az aerodinamikailag el�ny�s, �m nagy t�mege �s konstrukci�s neh�zs�gei miatt elavultnak tartott ikerny�lv�nyhoz. Newey a felt�telez�sek szerint az�rt tett �gy, mert azt rem�lte, hogy a Bridgestone-ok �ltal k�vetelt el�retolt s�lyeloszt�snak kedvez ez a megold�s, de az el�szezoni teszteken az RB3 nem igazolta a hozz� f�z�tt rem�nyeket (amiben egy�bk�nt aligha az els� felf�ggeszt�s a hib�s).

A t�len sok sz� esett arr�l is, hogy m�g az ist�ll�k t�bbs�ge nem v�ltoztatta meg, vagy �ppens�ggel r�vid�tette az aut�ja tengelyt�vj�t a 2006-oshoz k�pest, a Honda �s a Ferrari az ellenkez� ir�nyt v�lasztotta. Ez a Bridgestone-ok s�lyeloszt�si ig�nyeinek f�ny�ben egyesek szerint kock�zatos l�p�s volt, de a megfigyel�k bolh�b�l csin�ltak elef�ntot, mert nem vett�k figyelembe, hogy minden relat�v: az F2007 3135 mm-es tengelyt�vja val�ban 85 mm-rel hosszabb a 248F1-�n�l, �m �gy is az �tlagos �rt�k k�zel�ben marad, azaz nem az idei aut� hossz�, hanem a tavalyi volt r�vid. Igaz, a Hond�val nem eg�szen ez a helyzet, ugyanis m�r az RA106 3140 mm-es tengelyt�vja is nagynak sz�m�tott (�sszehasonl�t�sk�ppen a Renault-� 3100, a BMW-� 3110, a McLaren� pedig 3120 mm volt), �s az RA107-n�l ezt megtoldott�k egy �jabb l�p�ssel. Nem val�sz�n� azonban, hogy ez a t�nyez� �nmag�ban d�nthetne az aut� �t�k�pess�g�r�l - m�g akkor sem, ha a modern p�ly�kon k�ts�gk�v�l kev�s az igaz�n gyors kanyar.