Az aut�versenyz�s biztons�ga elk�peszt�en sokat fejl�d�tt az elm�lt �vek sor�n. A ma m�r gyakorlatilag „elpuszt�thatatlan” monocoque els� verzi�j�t a legend�s tervez� �s Lotus csapatf�n�k, Colin Chapman fejlesztette ki 1962-ben, amikor a klasszikus cs�v�zas szerkezet helyett szegecselt k�nny�f�m f�lk�t szerelt az aut�ba. Az els� sz�nsz�las anyag� monocoque a McLaren nev�hez �s az 1984-es �vhez k�t�dik. Ett�l kezdve lett a pil�taf�lke a pil�t�k v�delm�nek legfontosabb eleme, ami ma m�r olyan szinten biztons�gos, amit nagyon neh�z fel�lm�lni. Ezzel egy�tt a kutat�s-fejleszt�s ezen a t�ren is folyamatos, hiszen a biztons�g a Forma-1-ben is a legfontosabb priorit�s.

Napjainkban a monocoque sz�nsz�las anyagb�l k�sz�l, ami k�tszer olyan er�s, mint az ac�l, de �tsz�r k�nnyebb ann�l! Az anyag 12 r�teg� sz�nsz�lfonatb�l �ll, amelyben az egyes sz�nsz�lak �tsz�r v�konyabbak az emberi hajsz�ln�l. A fonatok k�z�tt m�hsejtszerkezet� alum�nium r�teg tal�lhat�, ami m�g merevebb� teszi az eg�sz szerkezetet. Teljes ellen�ll�s�g�t speci�lis h�kezel�ssel �ri el.

S hogy a monocoque t�nyleg mennyire b�rja az �tk�z�seket, arr�l – a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g, FIA el��r�sai szerint – t�r�steszteken kell meggy�z�dni�k az ist�ll�knak. S�t, 1997 �ta m�r nem csak a front�lis, de a h�tulr�l �s oldalir�nyb�l �rkez� becsap�d�s �s az aut� megp�rd�l�s�nek k�vetkezm�nyeit is vizsg�lniuk kell a t�r�steszteken. Azt, hogy a FIA mennyire komolyan veszi a pil�t�k testi �ps�g�t, az is mutatja, hogy a tesztekkel kapcsolatos k�vetelm�nyek �vr�l �vre szigorodnak. A 2006-os szezont megel�z� teszteken p�ld�ul k�telez�en n�velte a becsap�d�s sebess�g�t.

A szem�lyg�pkocsikban – monocoque elv�hez hasonl�an – maga az utast�r a passz�v biztons�g legfontosabb eleme. Ennek m�g s�lyos baleset eset�n is csak a lehet� legkisebb m�rt�kben szabad s�r�lnie. „Sz� szerint �letbe v�g�, hogy az ajt�kat a baleset ut�n is ki tudjuk nyitni – fogalmaz Dr. Hartmuth Wolff, az Allianz Technol�giai Centrum szak�rt�je. – Ez �gy �rhet� el, hogy a gy�rt�k extra er�ss�g� ac�lt haszn�lnak azokon a pontokon, ahol a legmagasabb fok� merev�t�s sz�ks�ges.” A merevs�g persze �nmag�ban nem el�g, a biztons�g m�rt�k�t az utast�r deform�l�d�si tulajdons�gainak, az �l�sek kialak�t�s�nak �s a passz�v biztons�gi elemek �sszehangol�sa is fokozza.

„A k�zleked�s biztons�g�t egyed�l az aut�tervez�k nem k�pesek garant�lni, a vezet� �s az utasok n�lk�l val�di biztons�g nem l�tezik” – mutat r� az Allianz Hung�ria szak�rt�je. Oldall�gzs�k, ami a fejet is v�di egy oldalir�ny� �tk�z�sn�l, nem minden aut�ban van m�g, �s nem is mindenki engedheti meg mag�nak. De a biztons�gi �v bekapcsol�sa nemcsak k�telez�, hanem val�ban �letment�. Ahogy az is, hogy a gyerekek mindig a sz�mukra kialak�tott biztons�gi �l�sben utazzanak. „Kevesen sz�molnak azzal, hogy a kalaptart� megpakol�sa milyen vesz�lyt jelent. Az ott elhelyezett t�rgyak �tk�z�skor el�recsap�dnak s�lyos s�r�l�seket okozva az utasoknak – figyelmeztet a k�nnyen elker�lhet� vesz�lyre az Allianz Hung�ria szak�rt�je.

Nagy�tott k�p