Kevesebb motor �s sebess�gv�lt�

Amint az el�szezonban vil�gosan kider�lt, a csapatok sz�m�ra egyel�re az is komoly kih�v�st jelent, hogy legal�bb alapszinten m�k�d�k�pess� tegy�k a kett�s hibrid rendszerrel felv�rtezett V6-os turb�kat. Csakhogy ez hossz� t�von nem lesz el�g: m�g ugyanis a versenyz�knek tavaly nyolc motorral kellett teljes�teni�k a szezont, az id�n m�r csup�n �t �ll a rendelkez�s�kre a tizenkilenc fordul� alatt. Eszerint egynek �tlagosan kb. 2900 km-t kell majd kib�rnia, amit nem lesz k�nny� biztos�tani; a tesztid�szak sor�n enn�l a legmegb�zhat�bbnak tekinthet� Mercedesnek is egy hajsz�llal kevesebb, 2667 km ut�n kellett kicser�lnie a hajt�sl�ncot az aut�j�ban – igaz, hivatalosan csak el�vigy�zatoss�gb�l.

Mostant�l egy�bk�nt is �rdemes a „hajt�sl�nc" kifejez�st haszn�lnunk a kev�sb� szabatos „motor" helyett. A szab�lyzat ezt hat f�darabra bontja, �gymint:

1) ICE – maga a bels��g�s� motor 90 fokos hengersz�ggel
2) MGU-K – a kinetikus motor-gener�tor (tulajdonk�ppen a KERS tov�bbfejleszt�se)
3) MGU-H – a turbin�val kapcsolatban �ll� h�energi�j� motor-gener�tor
4) TC – a turb�felt�lt�
5) ES – az �sszesen 20-25 kg t�meg� akkumul�torok
6) CE – a vez�rl�elektronika

A Sportszab�lyzat motorok haszn�lat�r�l rendelkez� 28.4-es cikkelye m�r nem egyetlen egys�gk�nt kezeli a minimum 145 kg-os hajt�sl�ncot, hanem azt k�ti ki, hogy mindegyik f�darabb�l egyenk�nt �t�t lehet felhaszn�lni az id�ny folyam�n. M�gpedig tetsz�leges kombin�ci�ban, vagyis a csapatok megtehetik, hogy a Spanyol Nagyd�jra p�ld�ul az Ausztr�li�ban bevetett motort, a Malajzi�ban bevetett turb�felt�lt�t, �s a K�n�ban bevetett kinetikus motor-gener�tort szerelik az aut�jukba. Ez az adott p�lya �ltal t�masztott k�vetelm�nyekt�l �s a k�l�nf�le egys�gek �llapot�t�l f�gg.

Ennek megfelel�en a keret t�ll�p�s��rt j�r� b�ntet�sek rendszere is bonyolultabb� v�lt. Ha valaki egy teljes hajt�sl�ncb�l haszn�lja fel a hatodikat, az adott versenynek a bokszb�l kell nekiv�gnia. Ha csup�n a fenti f�darabok egyik�b�l – p�ld�ul a vez�rl�elektronik�b�l – szereli be a hatodikat, automatikusan t�z rajthelyes b�ntet�st kap, az �jabb f�darabok�rt (p�ld�ul a hatodik turb�felt�lt��rt) viszont m�r csak �t rajthelyes b�ntet�s j�r. A hetedik f�darab�rt megint t�z hellyel sorolj�k h�tra a rajtr�cson, �s �gy tov�bb.

Az extra f�darabok�rt j�r� b�ntet�seknek van egy �j �rdekess�g�k is. Ha valakinek kiosztj�k a plusz 10 helyet, de t�rt�netesen csak 7-tel tudj�k h�tr�bb sorolni, mert az id�m�r�n 15. lesz a 22 r�sztvev� k�z�l, a marad�k 3 poz�ci�nyi vesztes�get tov�bbviszi a k�vetkez� versenyre (ha azonban ott sem tudja teljesen let�lteni, a kett�vel k�s�bbire m�r nem). Ennek az a c�lja, hogy a retorzi�nak legyen n�mi t�tje azok sz�m�ra is, akik az id�m�r�n a sereghajt�k k�z�tt v�geznek.

�rdemes tudni, hogy az �j gener�ci�s V6-os turb�k hardver�nek fejleszt�se febru�r 28-�n lez�rult: 2020 v�g�ig hivatalosan m�r csak biztons�gi, megb�zhat�s�gi �s k�lts�gcs�kkent�si szempontok �ltal indokolt fizikai m�dos�t�sok v�gezhet�k rajtuk. L�nyeg�ben teh�t ugyan�gy befagyasztott�k ezeket a motorokat is, mint 2006 �s 2013 k�z�tt a V8-as sz�v�kat, b�r a szoftver�k�n ezut�n is szabad v�ltoztatni.

Szigor�tott�k az imm�r 8 sebess�ges v�lt�kra vonatkoz� el��r�sokat is, amelyekkel mostant�l az eddigi �t helyett hat futamot kell egyhuzamban teljes�teni. Tov�bbra is igaz viszont, hogy a p�nteki szabadedz�seken m�sik v�lt� haszn�lhat�, �s egy nem sz�nd�kos kies�s ut�n mindig szabad a csere - a ciklus akkor �rtelemszer�en �jrakezd�dik. Persze k�rd�s, hogy az id�n, amikor az el�z� �vekhez k�pest sokkal t�bb m�szaki hiba v�rhat�, k�pes lesz-e egy�ltal�n valaki zsin�rban hat versenyt befejezni.

�lland� rajtsz�mok

A pil�t�k rajtsz�ma eddig �vr�l �vre, l�nyeg�ben a csapatuk el�z� szezonban el�rt konstrukt�ri helyez�se szerint v�ltozott. Ez megnehez�tette az azonos�t�sukat, r�ad�sul nem volt el�ny�s a hozz�juk k�t�d� term�kek forgalmaz�sa szempontj�b�l sem. �gy sz�letett meg az �lland� rajtsz�mok forradalminak aligha nevezhet� �tlete: a versenyz�knek olyan sz�mot kellett v�lasztaniuk maguknak, amely mostant�l az eg�sz p�lyafut�suk sor�n v�gig fogja k�s�rni �ket, �s amelyet az aut�juk eleje mellett a sisakjukon is j�l l�that�an fel kell t�ntetni�k.

Az uralkod� vil�gbajnok abban a kiv�telezett helyzetben van, hogy ha akarja, v�laszthatja a st�tusz�t jelz� 1-est is. Sebastian Vettel id�n �lt a lehet�s�ggel, de amint m�r el�rulta, miut�n elveszti a c�m�t, az F1 t�rt�nete sor�n sikeresnek sz�m�t� 5-�st fogja haszn�lni.

�j id�m�r�

A Sportszab�lyzat legut�bbi, m�rcius 12-�n kiadott hivatalos v�ltozat�ba m�r beker�lt az id�m�r� �j rendszere, amelyben a d�nt�s�k kapnak egy extra szett opci�s - l�gyabb kever�k� - gumit, hogy ne maradjanak a bokszban az abroncsokkal sp�rolva. Ezt a szettet az id�m�r� ut�n vissza kell szolg�ltatniuk, teh�t a versenyen nem haszn�lhatj�k, rajtolniuk pedig azzal a garnit�r�val kell, amellyel a Q2-ben el�rt�k a legjobb k�ridej�ket. (A Q2 t�bbi r�sztev�j�re, akik nem jutottak be a Q3-ba, ez nem vonatkozik: �k tov�bbra is szabadon v�laszthatnak gumit a futam nyit�etapj�hoz.) Hogy a d�nt�s�k �lhessenek a pluszszett ny�jtotta lehet�s�ggel, a Q3 hossz�t 10-r�l 12 percre n�velt�k, a Q1-�t pedig 20-r�l 18 percre cs�kkentett�k.

Egy kisebb m�rt�k� m�dos�t�s azoknak a sorrendj�re vonatkozik, akik az id�m�r� valamelyik etapj�ban nem �rnek el semmilyen id�eredm�nyt. �ket az eddigiekhez hasonl�an h�rom oszt�lyba sorolj�k:

1) Azok, akik nekiv�gtak egy m�rt k�rnek, csak nem fejezt�k be,

2) azok, akik kihajtottak a bokszb�l, de m�rt k�rt meg sem pr�b�ltak megtenni

3) azok, akik ki sem hajtottak a bokszb�l.

�rtelemszer�en ebben a sorrendben is rangsorolj�k �ket. M�g azonban az egy oszt�lyba tartoz� versenyz�k helyez�s�t eddig a rajtsz�muk hat�rozta meg, mostant�l az el�z� etapban el�rt eredm�ny�k lesz a m�rvad� (a Q3 eset�ben a Q2, a Q2 eset�ben a Q1, a Q1 eset�ben pedig a 3. szabadedz�s).

P�rg�sebb szabadedz�s

R�gi probl�ma, hogy a p�ntek d�lel�tti nyit�edz�s (szakzsargonban a P1) els� harmada-fele medd� v�rakoz�ssal telik: a nagy csapatok versenyz�i a gar�zsban l�gatj�k a l�bukat, am�g szeg�ny sereghajt�k vonakodva letakar�tj�k a kezdetben mindig nyers, poros aszfaltot. Ezen pr�b�lnak meg seg�teni azzal, hogy mostant�l mindenki kap egy extra szettet az els�dleges (azaz kem�nyebb kever�k�) gumib�l, amely azonban kiz�r�lag a P1 els� f�l �r�j�ban haszn�lhat� fel, ut�na vissza kell szolg�ltatni. Ezzel p�rhuzamosan enged�lyezt�k, hogy egy csapat az eddigi kett� helyett ak�r n�gy, teh�t aut�nk�nt k�t pil�t�t szerepeltessen az els� �s m�sodik szabadedz�sen, ami arra hivatott �szt�n�zni az ist�ll�kat, hogy t�bb lehet�s�get adjanak a vezet�sre a tartal�kjaiknak – legal�bbis elvben, mert az �t�ll�t�si neh�zs�gek miatt nem �letszer�, hogy edz�s k�zben cser�ljenek versenyz�t. A p�nteki tr�ningek hossza ugyanis v�ltozatlanul csak m�sf�l �ra lesz.

Az aut�nk�nt a nagyd�jh�tv�g�n rendelkez�sre �ll� gumik sz�ma ez�rt �rdemben nem v�ltozott. A leoszt�s tal�n ezzel a k�plettel jegyezhet� meg a legk�nnyebben:

7p + 5o + 4i + 3w

Vagyis a versenyz�k 7 szett els�dleges (kem�nyebb) �s 5 szett opci�s (l�gyabb) slickkel, valamint 4 szett intermediate �s 3 szett es�gumival gazd�lkodhatnak a h�rom nap alatt. Ebb�l egy szett els�dlegest m�r a P1 els� f�l �r�ja ut�n, egy �jabb szettet a P1 v�gezt�vel, azt�n a P2 �s a P3 ut�n egy-egy tov�bbi szett els�dlegest �s opci�st is le kell adniuk, teh�t az id�m�r� kezdet�re mindk�t kever�k� gumib�l h�rom garnit�r�juk marad - csak�gy, mint eddig.

R�szben szint�n a szabadedz�seket �rint� v�ltoz�s, hogy az id�nt�l nem csup�n az id�m�r�, hanem a P1, P2 �s P3 alatt is kih�vhatnak aut�kat technikai ellen�rz�sre sz�r�pr�baszer�en. Ha valaki ilyenkor figyelmen k�v�l hagyja a jelz�st, meg�szhatja egy szimpla megrov�ssal, felt�ve, hogy az aut�j�t azonnal, v�ltozatlan �llapotban visszajuttatj�k az FIA gar�zs�ba. �m amennyiben ezt is elmulasztja, a bokszutc�b�l kell rajtolnia vas�rnap.

100 kg-os �zemanyaghat�r

Az egyik legnagyobb nyilv�noss�got kapott �j�t�s, hogy a takar�koss�g jegy�ben korl�tozt�k a versenyen el�gethet� benzin mennyis�g�t, amely ett�l az �vt�l kezdve 100 kg lett (az aut�sportban az�rt szok�s az �zemanyag t�meg�t megadni a t�rfogata helyett, mert az ut�bbi a h�m�rs�klett�l f�gg�en v�ltozik). Ez jelent�s v�ltoz�s: b�r eddig nem �rtak el� semmilyen maximumot, a r�gi motorral hajtott aut�k jellemz�en 150-160 kg benzinnel tudt�k teljes�teni a nagyd�jak 305 km-es t�vj�t. Fontos k�r�lm�ny ugyanakkor, hogy a 100 kg-os limit csak a rajtt�l a leint�sig tart� id�szakra vonatkozik, vagyis a fel- �s levezet�k�r�kre nem, ez�rt az aut�k enn�l t�bb, kb. 110 kg benzinnel fognak elindulni a gar�zsb�l a rajtr�cs fel�. R�ad�sul a parc ferm�be tartva t�bb� nem lehet f�lre�llni a p�lya sz�l�re az�rt, hogy maradjon el�g �zemanyag a tankban a k�telez� mintav�telhez, pedig a csapatok az ut�bbi �vek sor�n rutinszer�en alkalmazt�k ezt a tr�kk�t.

A V6-os turb�k teh�t – a kisebb henger�rtartalom mellett j�r�szt a 160 l�er�s, k�r�nk�nt 33 m�sodpercig haszn�lhat� ERS-nek k�sz�nhet�en – harmad�val kevesebbet fogyasztanak a V8-as sz�v�kn�l. A turb�nyom�st nem korl�tozt�k, �s enged�lyezt�k a k�zvetlen befecskendez�s haszn�lat�t az eddigi nyom�s �tsz�r�s�vel, 500 barral. A motorok maxim�lis megengedett percenk�nti fordulatsz�m�t viszont 18 ezerr�l 15 ezerre cs�kkentett�k, valamint el��rt�k, hogy a benzin pillanatnyi �tfoly�si sebess�ge legfeljebb 100 kg lehet �r�nk�nt, 10 500-as fordulatsz�m alatt pedig 5,5 + 0,009 rpm. Kik�t�tt�k tov�bb�, hogy amikor fel�llnak a rajtr�csra, a versenyz�knek egyenletes tartott g�zzal kell k�zlekedni�k a bokszutc�ban – ez apr� m�dos�t�s ugyan, de j�l mutatja, hogy a szab�lyalkot�knak milyen n��nszokkal kell foglalkozniuk.

A szab�lyzat egy�bk�nt nem tr�f�l: aki �tl�pi a 100 kg-os hat�rt a rajt �s a c�l k�z�tt, azt automatikusan kiz�rj�k a versenyb�l. Egy�ltal�n nem lesz meglep�, ha – k�l�n�sen a szezon elej�n – egyes csapatok elbuknak ezen.

Szabad a t�nc

Tavaly sokakn�l kicsapta a biztos�t�kot, hogy Vettelt hivatalosan megr�tt�k a sportfel�gyel�k, mert az Indiai Nagyd�j v�g�n a c�legyenesben f�st�l� gumikkal p�r�gve-forogva �nnepelte negyedik vil�gbajnoki siker�t. Pedig nem volt v�laszt�suk, hiszen csak azt a paragrafust k�vett�k, amely kik�ti, hogy a leint�s ut�n mindenkinek „felesleges k�sleked�s n�lk�l", k�zvetlen�l a parc ferm�be kell hajtania. Azt ugyanakkor senki nem vitatta, hogy abszurd valakit a k�z�ns�g sz�rakoztat�s��rt b�ntetni, ez�rt ett�l az �vt�l kezdve k�zk�v�natra enyh�tettek a vonatkoz� szab�lyokon. A futam gy�ztese mentess�get kapott a fenti cikkely al�l, vagyis megszak�thatja a levezet� k�r�t az �nnepl�s kedv��rt, felt�ve, hogy ezt biztons�gosan, m�sok vesz�lyeztet�se n�lk�l teszi, nem m�dos�tja vele az aut�ja szab�lyoss�g�t, �s a d�j�tad� cerem�nia sem szenved k�sedelmet miatta. Mindez sz�p �s j�, csak �ppen lehet, hogy es� ut�n k�p�nyeg: er�sen k�rd�ses, hogy az �j, k�nyes motorokat �s a milliliterre kiporci�zott benzint b�rki is kock�ztatni fogja egy kis gumi�get�s kedv��rt.

Tr�fea a legt�bb pole-�rt

Az FIA meghirdetett egy �j d�jat, amely a szezon sor�n a legt�bb pole poz�ci�t szerz� versenyz�nek j�r. Holtverseny eset�n a 2., majd a 3. helyez�sek sz�ma d�nt, de a tr�fe�nak, mivel pontot nem osztanak �rte, a dics�s�gen t�l m�s t�tje nincs.

Biztons�gosabb bokszutca

A szab�lyalkot�k gondoltak a szerel�kre is: nekik az id�n m�r nemcsak a versenyeken, hanem az id�m�r�k�n is k�telez� lesz fejv�d�t viselni�k, amikor a bokszutc�ban dolgoznak. Tov�bbra is a csapatok felel�ss�ge, hogy az aut�ikat biztons�gosan ind�ts�k �tnak a ker�kcser�k ut�n, s�t m�r a gar�zsb�l is, �s ha m�gsem tesznek �gy, az eddigin�l komolyabb retorzi�ra k�sz�lhetnek. Akit az egyik edz�sen engednek ki vesz�lyesen, az az adott h�tv�ge, akit pedig a versenyen, az a k�vetkez� h�tv�ge rajtr�cs�n sz�m�that t�zhelyes h�trasorol�sra, valamint – ha az incidens ellen�re folytatni tudja a k�zdelmet – r�gt�n egy t�z m�sodperces stop&go b�ntet�sre is. A szigor�t�sra az�rt volt sz�ks�g, mert a tavalyi N�met Nagyd�jon a Mark Webber Red Bullj�r�l elszabadul� ker�k telibe tal�lt egy bokszutcai operat�rt, �s a szezon folyam�n a Williams integr�lt ker�kany�i is t�bbsz�r megadt�k magukat. A v�tkes csapatok akkor m�g meg�szt�k p�nzb�rs�ggal. A bokszutcai sebess�gkorl�toz�s egy�bk�nt eg�sz h�tv�g�n 80 km/� maradt.

Az ist�ll� szem�lyzet�nek �rdekeit v�di az �jszakai munkastop is. A rendszer voltak�ppen ugyanaz, mint eddig: akik k�zvetlen�l r�szt vesznek az aut�k �zemeltet�s�ben, nem tart�zkodhatnak a p�lya hat�rain bel�l a P1 startja el�tt 11 �r�val kezd�d� �s 3 �r�val v�gz�d�, valamint a P3 startja el�tt 9 �r�val kezd�d� �s 3 �r�val v�gz�d� id�szakban. Ez al�l a csapatok tavaly az eg�sz szezonban csup�n k�tszer kaphattak mentess�get, id�n viszont hat joker�k lesz, tekintettel arra, hogy az �j aut�k eleinte v�rhat�an gyakran el fognak romlani, �s a jav�t�si idej�k is l�nyegesen megn�tt.

Az augusztusi, 14 napos k�telez� gy�rbez�r�st szint�n megtartott�k, hogy az addigra rendszerint t�lhajszolt alkalmazottak elmehessenek pihenni. Azt ugyanakkor – feltehet�en egy kiskaput bez�rand� – �jonnan k�t�tt�k ki, hogy a csapatok ebben az id�szakban k�ls� c�geknek sem adhatnak megb�z�st az F1-es programmal kapcsolatos feladatokra, p�ld�ul CFD-szimul�ci�k elv�gz�s�re, alkatr�szek gy�rt�s�ra, vagy r�szegys�gek �sszeszerel�s�re.

�j b�ntet�sek, b�ntet�pontok

Az �thajt�sos �s a 10 m�sodperces stop&go mellett egy �j lehet�s�ggel b�v�lt a verseny k�zben kioszthat� b�ntet�sek k�re: a sportfel�gyel�k m�r 5 m�sodpercre is �t�lhetik az enyh�bb v�ts�gek elk�vet�it. Ezt a leg�rz�kletesebben tal�n stop&boxnak lehetne h�vni, mert az illet� aut�j�n a k�telez� id� letelte ut�n elkezdhetnek dolgozni a szerel�k – ellent�tben a hagyom�nyos stop&g�val, amely ut�n vissza kell hajtania a p�ly�ra, nem cser�lhet egy�ttal kereket is. R�ad�sul, ha a v�tkes m�r nem tervez t�bb bokszki�ll�st, amikor megkapja a stop&box b�ntet�st, v�laszthatja azt a lehet�s�get is, hogy a p�ly�n marad, �s az idej�hez ut�lag adj�k hozz� az 5 m�sodpercet. Ezzel kapcsolatos egy m�sik m�dos�t�s is: ha a futam utols� h�rom k�r�ben s�jtj�k stop&boxszal, �thajt�sossal vagy stop&g�val, azt m�r nem kell a bokszban let�ltenie, mert a verseny ut�n automatikusan rendre 5, 20, illetve 30 m�sodperces id�b�ntet�sre v�ltozik. Ez kor�bban is �gy volt, csak nem az utols� h�rom, hanem az utols� �t k�rrel.

Besz�rtak egy �j jelz�t a Sportszab�lyzat 20.2-es cikkely�be is, amely m�r �gy sz�l, hogy a p�lya elhagy�s�val – p�ld�ul egy kanyar lev�g�s�val – nem lehet „tart�s" el�nyre szert tenni. Aki ezt megtette, arra eddig szinte biztos b�ntet�s v�rt, ha nem adta vissza j�form�n azonnal a poz�ci�j�t. A versenyigazgat�, Charlie Whiting azonban mostant�l saj�t hat�sk�r�ben felaj�nlhatja neki azt a lehet�s�get, hogy adja vissza a szab�lytalanul szerzett el�ny�t, miel�tt a sportfel�gyel�k vizsg�latot ind�tanak ellene.

Az m�r nagy nyilv�noss�got kapott az elm�lt h�napok sor�n, hogy a k�z�ton bev�lt rendszer mint�j�ra bevezett�k a b�ntet�pontokat. Ezek a kioszt�suk ut�n tizenk�t h�nappal �v�lnek el, de akinek �sszegy�lik 12 a szuperlicenc�n, azt automatikusan kiz�rj�k a k�vetkez� versenyr�l, �s a pontjai lenull�z�dnak. Egyel�re ugyanakkor sem a Sportszab�lyzatban, sem az FIA �ltal szankcion�lt valamennyi sz�ri�ra �rv�nyes Nemzetk�zi Sportk�dexben nem r�szletezt�k, hogy az egyes kih�g�sok�rt h�ny pont j�r.

Dupla pontos id�nyz�r�

Az egyik legnagyobb vit�t kavar� m�dos�t�s k�ts�gtelen�l az, amely szerint az utols� futamon – azaz id�n az Abu-dzabi Nagyd�jon – a szok�sos pontok k�tszeres�t fogj�k kiosztani. Ezt a d�nt�st maguk a csapatok is t�madt�k, pedig �k szavazt�k meg, b�r t�ny, hogy Bernie Ecclestone er�szakolta ki, mert Vettel tavaly t�l kor�n bebiztos�totta mag�nak a vb-c�met, �gy az utols� futamok a bajnoki k�zdelem szempontj�b�l �rdektelenn� v�ltak. Az �j rendszerben a szezonz�r� el�tt m�g 50 pontos el�ny sem lesz felt�tlen�l el�g a v�gs� gy�zelemhez, �s a harmadik hely�rt is t�bb (30) pont j�r majd, mint a t�bbi futamon az els��rt. Ecclestone eredetileg az utols� h�rom fordul�n szeretett volna dupla pontokat osztani, ebbe azonban a csapatok m�r nem mentek bele.

Szigor� tesztszab�lyoz�s

A tesztel�sre vonatkoz� el��r�sokat teljesen �tfogalmazt�k, bevezetve n�h�ny �j fogalmat is:

1. TCC

Ez a hagyom�nyos �rtelemben vett tesztel�s a 2013-as, 2014-es vagy 2015-�s technikai szab�lyzat szerint �p�tett aut�kkal. Egy csapat legfeljebb 15 ezer kilom�tert gyakorolhat a p�ly�n a napt�ri �v folyam�n, ak�rcsak tavaly, ezt a limitet azonban val�sz�n�leg senki nem fogja el�rni: az el�szezon tizenk�t tesztnapja alatt a Mercedes GP is csak sz�k 5 ezret tett meg. Az �joncok tesztj�t elt�r�lt�k, viszont enyh�tett�k az id�ny k�zbeni teszttilalmat oly m�don, hogy n�gy kijel�lt nagyd�j helysz�n�n a verseny ut�n k�tnapos tesztet bonyol�thatnak le a csapatok. Ez k�lts�ghat�kony megold�snak �g�rkezik. B�r egyel�re nem hozt�k nyilv�noss�gra, hogy melyik p�ly�kat v�lasztott�k, h�rom - Bahrein, Barcelona �s Silverstone - m�r biztosnak t�nik, mert a Pirelli bejelentette, hogy ezeken a helysz�neken v�gzi el a gumik ki�rt�kel�s�t. A szab�lyzatban ugyanis szerepel, hogy a szezon k�zben rendelkez�s�re �ll� nyolc tesztnapb�l egyet minden ist�ll�nak a gumik tesztel�s�re kell ford�tania; ekkor a Pirelli �ltal kijel�lt programot kell k�vetni�k, �s a szerzett adatokat k�telesek megosztani a t�bbiekkel.

M�k�s �j�t�s, hogy a TCC alatt a szuperlicenccel nem rendelkez� pil�t�k aut�j�nak h�tulj�n folyamatosan vil�g�tania kell egy z�ld l�mp�nak. Ez az F1 v�lasza a k�z�ton elterjedt T bet�re...

2. TPC �s THC

A TPC a tesztel�s a 2010-es, 2011-es vagy 2012-es, a THC pedig a m�g r�gebbi technikai szab�lyokhoz �p�lt aut�kkal. Ezekre vonatkoz�an nincs semmilyen korl�toz�s, kiv�ve, hogy kiz�r�lag dem�gumikat szabad haszn�lni, �s a tervezett TPC-r�l az FIA-t el�zetesen t�j�koztatni kell.

3. PE

Ez a kezd�bet�kh�z magyarul is passzol� prom�ci�s esem�nyt jelenti, amelyb�l csapatonk�nt �vente kett� bonyol�that� le kort�rsnak sz�m�t� aut�val, dem�gumikon, naponta legfeljebb 100 km teljes�t�se mellett. Az ist�ll�k ezt a lehet�s�get hivatalosan t�bbnyire rekl�mfilmforgat�sra szokt�k ford�tani, de j� szok�sukhoz h�ven kihaszn�lj�k aerodinamikai tesztel�sre vagy rendszerellen�rz�sre is – k�z�l�k t�bben, p�ld�ul a Lotus, ezeken a napokon j�ratt�k be az idei aut�jukat.

Aerodinamikai korl�toz�sok

A Sportszab�lyzatot b�v�tett�k egy teljesen �j, nyolcadik f�ggel�kkel, amely az aerodinamikai fejleszt�sekre vonatkoz�, az eddigin�l l�nyegesen szigor�bb el��r�sokat tartalmazza. A sz�veg tele van els� r�n�z�sre ijeszt� k�pletekkel, a l�nyege azonban nem k�l�n�sebben bonyolult. Az �vet nyolchetes „aerodinamikai tesztperi�dusokra" osztott�k, �s kik�t�tt�k, hogy minden ilyenre

WT + TF ≤ 30

legyen, ahol WT a sz�lcsatorn�ban hetente t�lt�tt �r�k �tlagos sz�ma, TF pedig a sz�m�t�g�pes �raml�stani modellez�s, vagyis a CFD sor�n haszn�lt �tlagos sz�m�t�si kapacit�s teraflopban m�rve (a flop nev� m�rt�kegys�g azt fejezi ki, hogy a g�p h�ny lebeg�pontos sz�m�t�si m�veletet k�pes elv�gezni egy m�sodperc alatt).

Teh�t a csapatoknak �gy kell beosztaniuk a sz�lcsatorn�ban �s a CFD-vel elv�gzett teszteket, hogy a kett� egy�tt nem l�phet �t egy megadott hat�rt; min�l t�bbet haszn�lj�k az egyiket, ann�l kevesebbet haszn�lhatj�k a m�sikat. A sz�lcsatorn�ban egy�bk�nt tov�bbra is legfeljebb 60 sz�zal�kos m�retar�ny� modelleket lehet tesztelni maximum 50 m/s-os (180 km/�-s) sebess�ggel, �s egy adott h�ten bel�l nem tov�bb, mint 60 �r�n �t.

Forr�s: gphirek.hu