Mostant�l ezt szabad a Forma-1-ben

Szigor�bb v�dekez�si szab�lyok, m�g durv�bb t�r�stesztek, kev�sb� hajl�kony els� vezet�sz�rny - az el��r�sokat �vr�l �vre finom�tj�k. Id�n is lesz n�h�ny olyan v�ltoz�s, amely l�tv�nyosan kihathat a p�ly�n zajl� k�zdelemre.

A Forma-1-ben nemcsak az aut�k, hanem a szab�lyok is folyamatosan fejl�dnek. A Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g (FIA) a csapatokb�l �ll� k�l�nf�le munkacsoportokkal egyeztetve minden �vben fel�lvizsg�lja, �s ha kell, �t�rja a paragrafusokat az el�z� �vi tapasztalatok alapj�n.

S noha a szab�lyzatot - pontosabban szab�lyzatokat - m�r �gy is sokan t�l bonyolultnak tartj�k, vagy �gy v�lik, a kellet�n�l jobban behat�rolj�k a m�rn�k�k mozg�ster�t, g�tat vetve ezzel a kreativit�suknak, val�j�ban egyre r�szletesebben megfogalmazott el��r�sokra van sz�ks�g. Igaz, hogy vit�s esetek �gyis lesznek, mert a csapatok technikai appar�tusa mind l�tsz�m�ban, mind eszk�zt�r�ban �s er�forr�saiban sokszorosan fel�lm�lja a sz�vets�g�t, amely �gy �hatatlanul folyamatos l�p�sh�tr�nyban van, de a szab�lyok rendszeres friss�t�se n�lk�l m�g t�bb volna a kiskapu.

Csak a szok�sos

A kor�bbi �vekben, f�k�nt a Max Mosley �ltal f�mjelzett korszakban d�l� szab�lyv�ltoztat�si l�z mostanra lecsillapodott. Id�n is sok cikkelyt �t�rtak ugyan, a m�dos�t�sok t�bbs�ge azonban form�lis jelleg�, �gy a k�z�ns�g sz�m�ra �rz�kelhet� hat�sa egy�ltal�n nem, vagy csak alig lesz. A Sportszab�lyzat 5.4-es paragrafus�ban p�ld�ul kik�t�tt�k, hogy a versenyek hossza a megszak�t�sokkal egy�tt is legfeljebb n�gy �ra lehet; ilyen korl�t eddig nem volt, de miut�n a tavalyi Kanadai Nagyd�j a k�t�tt m�sorid�vel dolgoz� t�v�t�rsas�gok szempontj�b�l elviselhetetlen�l sok�ig tartott - eg�sz pontosan 4 �ra 4 perc, 40 m�sodpercig, amelyb�l az aut�k csak 57 perc 10 m�sodpercet t�lt�ttek versenyz�ssel -, c�lszer�nek t�nt megszabni valamilyen hat�rt.

Ugyan�gy apr�s�gnak tekinthet�, hogy az eddigin�l szabatosabban meghat�rozt�k a bokszbej�rat �s -kij�rat fogalm�t, valamint tiszt�zt�k az �jszakai munkastop szab�lyait is. Ezt tavaly az�rt vezett�k be, hogy a szerel�knek a versenyh�tv�g�ken ne kelljen �tdolgozniuk az �jszak�kat, de hi�ba sz�lt �gy az eddigi sz�vegez�s, hogy a szem�lyzetnek csak "az aut�k �zemeltet�s�ben b�rmilyen szerepet j�tsz�" tagjaira vonatkozik, t�bbsz�r ad�dott bel�le f�lre�rt�s: el�fordult, hogy egy csapatot az�rt b�ntettek meg, mert a b�f�sl�nyok t�l kor�n �rkeztek meg a p�ly�ra. Ez�rt a kiz�r�lag a vend�gl�t�ssal, a sajt�val vagy a marketinggel foglalkoz� csapattagok mostant�l felment�st kapnak a munkastop al�l, ami egy�bk�nt az els� �s m�sodik edz�snap kezdete el�tt kilenc �r�val kezd�dik, �s hat �r�n kereszt�l tart. A szerel�k �s a m�rn�k�k �gy p�ntekre �s szombatra virrad�ra mindenk�ppen pihenhetnek egy kicsit.

V�ltoztak a tesztel�s szab�lyai is. A n�gy, egyenk�nt n�gynapos kollekt�v tesztet eddig mind az el�szezonban rendezt�k meg, �m az egyiket (h�romnaposra r�vid�tve) most �ttett�k az els� eur�pai versenyt, azaz a Spanyol Nagyd�jat megel�z� id�szakra, r�szben feloldva ezzel az id�ny k�zbeni teljes tesztkorl�toz�st. Egy m�sik m�dos�t�s szerint ugyanakkor az aut�knak m�r a tesztel�s megkezd�se el�tt �t kell menni�k a k�telez� t�r�steszteken - kor�bban el�g volt az els� versenyig al�vetni �ket ezeknek -, ami a HRT-n �s a Marussi�n, mint az k�zismert, ki is fogott: �k az�rt lesznek k�nytelenek j�form�n teljesen ismeretlen aut�val nekiv�gni a melbourne-i h�tv�g�nek, mert az �j modellj�k els�re nem �llta ki a terhel�si pr�b�t. "A biztons�g ter�n nem k�thet�nk kompromisszumot" - indokolta a d�nt�st az FIA versenyigazgat�ja, Charlie Whiting, aki a szab�lyok nagy r�sz�t is �rja. "Elfogadhatatlan, hogy a pil�t�k t�len olyan aut�kban �ljenek, amelyek nem felelnek meg a nagyd�jakon �rv�nyes biztons�gi k�vetelm�nyeknek. A csapatok m�r el�g r�g�ta pr�b�ltak ellen�llni, azt �ll�tva, hogy a p�ly�n zajl� felk�sz�l�s kezdete el�tt lehetetlen lenne elv�geztetni�k a t�r�steszteket. M�gsem �rt senkit meglepet�sk�nt, hogy most majdnem mindannyian sim�n vett�k az akad�lyt." Egy�bk�nt egy �j, f�gg�leges ir�ny� terhel�spr�b�val egy�tt az aut�kat imm�r tizennyolc k�l�nf�le t�r�stesztnek vetik al�.

A csapatok tov�bbra is �vente n�gy napot ford�thatnak egyenesfut�si tesztel�sre, �s �jdons�g, hogy ilyenkor nem musz�j betenni�k az aut�jukba a szabv�nyos elektronikai vez�rl�egys�get, az ECU-t. Ahogyan eddig is, ezen napok b�rmelyike egy-egy n�gy�r�s, 1:1 m�retar�ny� modellel elv�gzett sz�lcsatornatesztre cser�lhet� - a sz�lcsatorn�ban norm�lis esetben csak 60 sz�zal�kos m�retar�ny� modellek haszn�lhat�k.

Nehezebb lesz v�dekezni

Tavaly is �lland� t�ma volt, hogy a versenyz�k a t�mad�si k�s�rletekkel szembeni v�dekez�s k�zben meddig feszegethetik a hat�rokat. Miut�n Michael Schumacher Monz�ban olyan man�verekkel tartotta maga m�g�tt hossz� k�r�k�n �t a gyorsabbnak t�n� Lewis Hamiltont, amelyeket egyesek m�g eg�szs�ges d�rzs�lts�gnek, m�sok viszont m�r sportszer�tlennek tartottak, a r�gi vita �jra fell�ngolt.

Az m�r �vek �ta szerepel a szab�lyzatban, hogy v�dekez�s k�zben csak egyszer szabad ir�nyt v�ltani, azaz cik�zni nem lehet. �m az tiszt�zatlan volt, hogy ir�nyv�lt�snak min�s�l-e, ha valaki egy defenz�v man�ver ut�n visszah�z�dik az ide�lis k�ls� �vre a k�vetkez� kanyar el�tt. A k�rd�s a szakm�t is megosztotta, �s sok vit�s esethez vezetett, ez�rt el kellett oszlatni a hom�lyt. Tavaly egy ideig �gy h�rlett, az FIA 2012-t�l m�sodik ir�nyv�lt�sk�nt fogja �rtelmezni, ha a v�dekez� f�l k�t kanyar k�z�tt leh�z�dik az ide�lis �vr�l, majd visszah�z�dik r�, ez teh�t tilos lesz. Csakhogy �gy az el�l halad� f�l szinte tehetetlenn� v�lt volna a t�mad�j�val szemben. Ez�rt v�g�l az a sz�vegez�s ker�lt bele az idei Sportszab�lyzatba, amely val�j�ban m�r a tavalyi Koreai Nagyd�j h�tv�g�j�t�l kezdve �rv�nyben volt: "V�dekez�s k�zben legfeljebb egy ir�nyv�lt�s megengedett. Ha a versenyz� visszah�z�dik az ide�lis �v fel�, miut�n el�z�leg arr�l let�rve v�dte a poz�ci�j�t, a k�vetkez� kanyarhoz k�zeledve legal�bb egyaut�nyi helyet kell hagynia maga mellett a p�lya (k�ls�) sz�l�t�l."

Ahogy Whiting megjegyzi: "Az a k�rd�s, hogy milyen m�rt�kig elfogadhat� visszat�rni az eredeti �vre. Nem akartunk ostoba veszeked�seket hallgatni centim�terekr�l, ez�rt d�nt�tt�nk �gy, hogy a v�dekez� versenyz�nek legal�bb egy aut� sz�less�g�nek megfelel� helyet kell hagynia maga mellett az ide�lis �ven. K�l�nben �gy fogjuk �t�lni, hogy m�sodszor is ir�nyt v�ltott, ami�rt b�ntet�s j�r." Ennek ellen�re szinte biztos, hogy vitatott man�verekb�l az id�n sem lesz hi�ny, mert az egyes esetek meg�t�l�se mindig szubjekt�v, �s a versenyz�k nem az�rt jutottak el a Forma-1-ig, mert visszariadnak a hat�rok feszeget�s�t�l �s egy kis csib�szs�gt�l.

Egy�bk�nt megtiltott�k nekik azt is, hogy "nyom�s ok n�lk�l" elhagyj�k a p�ly�t. B�r ez els� hall�sra tal�n felesleges szab�lynak t�nhet, az�rt volt r� sz�ks�g, mert Sebastian Vettel p�ld�ul egy tavalyi id�m�r�n lev�gta az egyik kanyart, hogy id�ben vissza�rjen a bokszba, s �gy meg tudjon kezdeni m�g egy m�rt k�rt. "L�ttunk m�r olyat, hogy a versenyz�k a fel- vagy levezet�k�rben keresnek egy r�videbb utat, vagy az id�vel, vagy az �zemanyaggal val� sp�rol�s v�gett" - er�s�tette meg Whiting. "Elhelyezhetn�nk a p�lya mell� �ttorlaszokat is, hogy megakad�lyozzuk �ket ebben, ez azonban nagyon buta megold�snak t�nne. A szab�ly �gyis kimondja, hogy mindig a p�ly�t kell haszn�lni. Aki nem �gy tesz, annak alapos okot kell tal�lnia r�."

A v�ts�gek miatti b�r�skod�s elj�r�si szab�lyain is alak�tottak valamelyest. B�r az �t�lkez�s a versenyr�l versenyre v�ltoz� �sszet�tel�, csak az adott nagyd�jh�tv�g�n illet�kes, h�rom plusz egy tag� sportfel�gyel�i test�let feladata, eddig csak a versenyigazgat� �ltal beny�jtott feljelent�sek �gy�ben vizsg�l�dhattak. Mostant�l viszont �n�ll�an is kezdem�nyezhetnek elj�r�st, amit�l azt rem�lik, hogy felgyors�tja a d�nt�shoz�si folyamatot. "Eddig �gy volt, hogy ha a sportfel�gyel�k �szrevettek valami gyan�sat, felh�vt�k r� a versenyigazgat� figyelm�t. � visszan�zte az esetet, �s amennyiben sz�ks�gesnek l�tta, felk�rte a sportfel�gyel�ket a vizsg�lat lefolytat�s�ra" - magyar�zta Whiting. "Ez sok�ig tartott. Mostant�l azonban, ha felt�nik nekik valami, megtehetik, hogy el�bb kivizsg�lj�k, �s csak ut�na k�rik ki a versenyigazgat� v�lem�ny�t. Ez kev�sb� k�r�lm�nyes."

Tov�bbi v�ltoz�s, hogy ezent�l nem lehet megfellebbezni az �thajt�sos �s stop&go b�ntet�st, illetve az ezek helyett ut�lag kiosztott id�b�ntet�st vagy megrov�st, a motor-, kasztni- �s v�lt�cser��rt, illetve az edz�seken elk�vetett versenyz�i v�ts�g�rt j�r� h�trasorol�st, valamint a rajtenged�ly 107 sz�zal�kon k�v�li k�rid� miatti megtagad�s�t.

T�bbet lehet vari�lni a gumikkal

A versenyz�knek a h�tv�g�re kiutalt (sz�raz) gumiszettek sz�ma nem v�ltozott, tizenegy maradt: hat "els�dleges" (rendszerint a kem�nyebb kever�k�) �s �t "opci�s" (ez �rtelemszer�en a m�sik). �m m�g a p�nteki edz�snapon eddig legfeljebb h�rom garnit�r�t haszn�lhattak el, mostant�l annyit vetnek be, amennyit csak kedv�k tartja - igaz, k�t els�dlegest �s egy opci�st aznap este ugyan�gy le kell adniuk majd, mint eddig. Kiv�ve, ha mindk�t szabadedz�sen esik az es�, mert akkor az egyiket eltehetik a szombat d�lel�tti edz�sre. Noha nem val�sz�n�, hogy a csapatok rendszeresen ki fogj�k haszn�lni az �j lehet�s�get, �s h�romn�l t�bb szettet haszn�lnak el p�nteken, el�fordulhatnak olyan esetek, amikor ez c�lszer� megold�snak t�nhet. "P�ld�ul akkor, ha szombaton es�re sz�m�tanak, ez�rt el�z�leg t�bb k�rt akarnak a sz�raz p�ly�n t�lteni" - mondta Whiting.

A harmadik szabadedz�st k�vet�en, ak�rcsak eddig, egy-egy �jabb garnit�r�t be kell szolg�ltatni mindk�t kever�kb�l, vagyis az id�m�r�re �s a versenyre mindenkinek hat szett - h�rom l�gyabb �s h�rom kem�nyebb - slickje marad. Ezekkel a h�tv�ge tov�bbi r�sz�ben ki-ki �gy gazd�lkodhat, ahogy akar. Mivel az id�n m�g az eddigin�l is s�r�bbnek �g�rkezik a mez�ny, elk�pzelhet�, hogy az �llovasok sem fognak k�nnyed�n tov�bbjutni a Q1-b�l �s a Q2-b�l, ez�rt az id�m�r�n nekik is sz�ks�g�k lesz k�t szett l�gyabb gumira - amivel persze a versenyre marad kevesebb.

Az �jraind�t�s el�tt �jra el�zhetnek a lek�r�z�ttek

K�t �ves kihagy�s ut�n id�n �jra �rv�nybe l�ptetik azt a szab�lyt, hogy egy Safety Car-f�zist k�vet� �jraind�t�s el�tt a lek�r�z�ttek visszavehetik a k�r�ket, ily m�don nem akad�lyozva az �llovasok k�zdelm�t. "Ezt annak idej�n az�rt t�r�lt�k el, mert problematikus �s potenci�lisan vesz�lyes volt a lebonyol�t�sa" - mondta Whiting. "Most �j biztons�gi int�zked�sekkel k�s�rve vezetj�k be �jra. A versenyz�k csak azut�n el�zhetnek majd, hogy k�tszer elhaladtak a bokszbej�rat mellett, �gy aki akart, m�r ki�llt kereket cser�lni. Az �len halad�kat pedig arra fogjuk utas�tani, hogy maradjanak az ide�lis �ven, ha a lek�r�z�tteknek kiadt�k az el�z�sre vonatkoz� utas�t�st. Ezt k�vet�en �jra elkezdhetnek cik�zni, hogy felmeleg�ts�k a gumijaikat. �rtes�teni fogjuk �ket arr�l, hogy ez mikort�l biztons�gos."

Nem vit�s, hogy a m�dos�t�s indokolt volt, hiszen a tavalyi Szingap�ri Nagyd�jon az �len �ll� Vettel egyetlen k�r alatt 9 m�sodpercet vert a 2. helyezett Jenson Buttonra egy �jraind�t�s ut�n, mert t�bb lek�r�z�tt aut� bekeveredett k�z�j�k. A szab�lyt ugyanakkor most m�sk�pp fogalmazt�k meg, mint 2009-ben, amikor legut�bb hat�lyban volt. Az erre vonatkoz� cikkely akkor �gy sz�lt, hogy azok a lek�r�z�ttek mehetnek el�re, "akik a k�rh�tr�nyban nem l�v� aut�k k�z�tt haladtak, amikor a Safety Car el�sz�r �tszelte a c�lvonalat". Ezzel szemben az �j sz�vegez�s szerint, ha a sportb�r�k f�n�ke biztons�gosnak �t�li, �s kiadja az erre vonatkoz� utas�t�st, "minden olyan aut�nak, amelyet az els� helyezett lek�r�z�tt, meg kell el�znie a k�rh�tr�nyban nem l�v� aut�kat �s a Safety Cart. Ez csak azokra az aut�kra �rv�nyes, amelyek m�r k�rh�tr�nyban voltak a c�lvonalon �thaladva annak a k�rnek a v�g�n, amikor a Safety Car p�ly�ra k�ld�se ut�n m�sodszor szelt�k �t a (bokszbej�ratn�l l�v�) 1. Safety Car-vonalat."

Ebben az els� olvas�sra val�sz�n�leg kusz�nak t�n� szab�lyban az a k�l�n�s, hogy azt sugallja: a Safety Car-peri�dust k�vet� �jraind�t�s el�tt az �sszes lek�r�z�tt megel�zheti az �len halad�kat, �s ledolgozhatja a k�rh�tr�ny�t. Hogy ez csak egy f�lre�rt�sb�l ad�dik, vagy t�nyleg �gy lesz, az egyel�re nem vil�gos. Pedig a k�rd�s nem mell�kes, mert a Safety Car tavaly h�t versenyen �sszesen tizenk�tszer szerepelt - igaz, 2010-ben j�val t�bbsz�r: tizenk�t versenyen huszonegyszer.

�jdons�g az is, hogy egy olyan megszak�t�st k�vet�en, amilyen az el�z� szezonban p�ld�ul Monac�ban vagy Kanad�ban volt, a megszak�t�skor a bokszutc�ban tart�zkod� aut�kat visszatolj�k majd a rajtr�csra az �jraind�t�s el�tt, abba a poz�ci�ba, amit el�z�leg elfoglaltak.

Bet�rt orr, kisebb tolerancia

A technikai szab�lyok k�t legjelent�sebb v�ltoz�sa k�z�l az els�nek r�n�z�sre is nyilv�nval�ak a k�vetkezm�nyei: a McLarenen �s a Marussi�n k�v�l az �sszes aut� orr�ban cs�nya t�r�s keletkezett. Amint az m�r sz�les k�rben ismert, ez abb�l ad�dik, hogy az orrk�p megengedett maxim�lis magass�g�t 62,5 cm-r�l 55 cm-re cs�kkentett�k, mik�zben a v�z magass�g�n nem m�dos�tottak. "Az volt a c�lunk, hogy az orrk�p mindenhol alacsonyabb legyen a pil�taf�lke oldal�n�l, amely �gy meg tudja v�deni t�le a versenyz� fej�t az oldal�tk�z�sek sor�n" - fejtette ki Whiting. "Egyes csapatok azonban arra panaszkodtak, hogy ha a pil�taf�lke el�tt mindenhol cs�kkenten�nk a kasztni magass�g�t, azt teljesen �t kellene tervezni�k. Ez�rt beleegyezt�nk abba a kompromisszumba, hogy az 550 mm az orrnak csak a pil�taf�lke h�tfala el�tt 1950 mm-rel kezd�d� r�sz�re vonatkozzon." Azt Whiting sem tagadja, hogy az aut�k ett�l �gy n�znek ki, "mint a kacs�k", �s sokan m�r most arra sz�m�tanak, hogy az FIA j�v�re �jabb m�dos�t�ssal igyekszik majd sz�m�zni az �zl�sficamos diz�jnokat.

Kev�sb� k�zismert, hogy a karossz�riabor�t�s megadott m�reteit�l val� elt�r�s megengedett m�rt�k�t v�zszintesen �s f�gg�legesen is 5-r�l 3 mm-re cs�kkentett�k. "A tolerancia csak a gy�rt�si probl�m�kb�l ered� hib�k elfed�s�re szolg�lt, a csapatok azonban a szab�lyok szellem�re fittyet h�nyva sz�nd�kosan �gy tervezt�k meg az aut�ikat, hogy belekalkul�lt�k a megengedett elt�r�st is" - �rulta el Whiting.

2010 �ta forr� t�ma a hajl�kony els� vezet�sz�rnyak� is. A Red Bull a f�ma szerint r�szben ezeknek k�sz�nhette a f�l�ny�t, mivel ha a sz�rny menet k�zben, az aerodinamikai terhel�s hat�s�ra k�zelebb ker�l az aszfalthoz, nagyobb leszor�t�er�t fejt ki. Az FIA eddigi k�s�rletei, hogy statikus, azaz �ll� helyzetben elv�gzett terhel�stesztekkel sz�rje ki a megengedettn�l jobban lehajl� l�gterel�ket, nem j�rtak teljes sikerrel, de most tov�bb szigor�tott�k az ellen�rz�si proced�r�t. Az 1000 N-os f�gg�leges, lefel� ir�nyul� terhel�s hat�s�ra a sz�rny az eddigi 20 helyett legfeljebb 10 mm-t mozdulhat el, �s azt a pontot, ahol ezt m�rik, 10 mm-rel el�r�bb, illetve 5 mm-rel beljebb vitt�k. Arra is figyelmeztett�k a csapatokat, hogy a tesztet ezent�l aszimmetrikusan, csak az egyik oldalon is elv�gezhetik. A sz�rnynak teh�t rendk�v�l ellen�ll�nak kell lennie: ha a sz�l�re r��ll egy 100 kg-os ember, mind�ssze 1 cm-t hajolhat el. F�l�, hogy a sz�nsz�las r�tegek tr�kk�s elrendez�s�vel k�sz�tett hajl�kony l�gterel�k elleni harcban ez sem lesz el�g a v�gs� gy�zelemhez.

Egyszer�s�tett kipufog�

Imm�r az el�z� szezon technikai sl�gere, a bef�jt diff�zor is a m�lt�, miut�n az FIA megtiltotta, hogy a kipufog�kat a padl�lemez sz�l�re vagy al� vezess�k, ily m�don haszn�lva ki a motorb�l ki�raml� g�z energi�j�t a leszor�t�er� n�vel�s�re. A tilalom k�t r�szb�l tev�dik �ssze. Az egyik mag�ra a kipufog�ra vonatkoz� m�dos�t�sokb�l �ll: megszabt�k, hogy a cs� utols�, 10 cm-es szakasz�nak k�r keresztmetszet�nek kell lennie, �s az aut� k�z�pvonal�hoz k�pest v�zszintesen ±10 fokos sz�gben, f�gg�legesen pedig 10-30 fokos sz�gben f�lfel� kell �llnia. A cs� v�g�t csak a referencias�k f�l�tt 25-60 cm-es magass�gban, a h�ts� ker�ktengelyt�l el�refel� legal�bb 50, de legfeljebb 120 cm-re, a k�z�pvonalt�l 20-50 cm-re lehet elhelyezni.

Csakhogy az el�szezoni tesztek alapj�n �gy t�nik, ez sem veszi el a csapatok kedv�t att�l, hogy a kipufog�g�zt megpr�b�lj�k aerodinamikai c�lokra haszn�lni. A kipufog�cs� alatti v�jat �s az oldaldobozok �gyes kialak�t�s�val, kihaszn�lva, hogy a leveg� el�szeretettel tapad a hat�rol� fel�letekhez, el�rt�k, hogy az aut� felett halad� leveg� lefel� bukjon a karossz�riabor�t�s ment�n, a padl�lemez fel� nyomva a cs�b�l elvileg felfel� �raml� g�zt is. Hab�r ez a megold�s sok technikai probl�m�t vet fel, szinte mindenki k�s�rletezik vele, �gy bor�t�kolhat�, hogy vit�kat fog sz�lni a szezon folyam�n. "A Forma-1-ben sohasem �rdemes a b�k�ben rem�nykedni" - mondta a n�met RTL-nek Niki Lauda. "Az �sszes csapat feszegeti a szab�lyok adta kereteket, ami teljesen term�szetes. Majd megl�tjuk, hogy az FIA-nek k�zbe kell-e l�pnie valamikor."

A bef�jt diff�zorok elleni k�zdelem m�sik r�sze a fifik�s motorvez�rl�s korl�toz�sa volt. A csapatok tavalyig gyakran g�zelv�teln�l is nyitva tartott�k a fojt�szelepet, �s k�zben k�sleltett�k a gy�jt�st, hogy a benzin csak a forr� le�ml�ben robbanjon be, n�velve ezzel a padl�lemez al� �raml� g�z energi�j�t. Ezt t�bb� nem tehetik meg. Az egyik paragrafus p�ld�ul el��rja, hogy a g�zped�l �ll�s�nak k�zvetlen�l m�r nem a fojt�szelepnyit�s nagys�g�val, hanem a nyomat�kkal kell �sszef�ggnie, valamint a gy�jt�st csak 80%-os g�zped�l-�ll�s �s 15 ezres percenk�nti fordulatsz�m f�l�tt lehet megszak�tani vagy k�sleltetni, kiz�r�lag a hengerekben uralkod� nyom�s cs�kkent�se, azaz a megb�zhat�s�g jav�t�sa �rdek�ben. A Technikai szab�lyzat 5.7-es cikkelye tov�bb� kimondja: "A gy�jt�s, a befecskendez�s �s a fojt�szelep �ll�s�nak manipul�l�s�val nem lehet mesters�gesen szab�lyozni a fordulatsz�mot vagy a motor reakci�j�t a maxim�lis fordulatsz�m alatt 1000 rpm-ig terjed� tartom�nyban." Kiv�tel ez al�l az alapj�rat, a lefullad�sg�tl� �zemm�d, az �res sebess�gfokozat, az �ppen zajl� sebess�gv�lt�s �s a kinyomott kuplung.

Ahhoz, hogy ezeket az el��r�sokat alaposan megfogalmazhass�k, t�bb teljesen �j szab�lyra is sz�ks�g volt. A Mercedesn�l kisz�molt�k, hogy m�g a fojt�szelepre �s a kipufog�ra vonatkoz� bekezd�sek tavaly mind�ssze 89 sz�t tartalmaztak, id�n m�r 954 sz�b�l �llnak. Whiting m�gis k�nytelen volt elismerni, hogy "a csapatok aligha felejtett�k el, amit az elm�lt �vekben tanultak, ez�rt ezeket a szab�lyokat 2013-ra val�sz�n�leg tov�bb kell majd finom�tanunk".

Fix maradt a s�lyeloszt�s

A Technikai szab�lyzatban sz�mtalan m�sik, kisebb horderej� m�dos�t�st is tal�lunk. Az aut�k r�gz�tett s�lyeloszt�s�t - azt, hogy az id�m�r�n (azaz k�zel �res tankkal) az els� tengelyre legal�bb 291, a h�ts�ra legal�bb 342 kg terhel�snek kell hatnia - eredetileg csak 2011-re hat�rozt�k meg, hogy az akkor �j, mindenki sz�m�ra ismeretlen Pirelli gumik sz�m�ra optim�lis tartom�nyba senki ne traf�lhasson bele v�letlen�l, ily m�don jutva indokolatlan el�nyh�z. A csapatok azonban �gy �rezt�k, felesleges belemenni a k�lts�ges k�s�rletez�sbe, ez�rt megk�rt�k az FIA-t, hogy 2013-ig maradjon �rv�nyben a fix s�lyeloszt�s.

A gumikat tov�bbra is leveg�vel vagy nitrog�nnel kell felf�jni, a kerekek r�gz�t�s�n�l alkalmazott k�ziszersz�m, a l�gkulcs m�k�dtet�s�hez haszn�lt h�liumot viszont betiltott�k. "Ha s�r�tett leveg� helyett s�r�tett h�liumot haszn�lnak, azzal a ker�kcsere k�zben �rt�kes tizedm�sodperceket lehet nyerni. Most viszont, hogy ezt m�r mindenki tudja, igencsak k�lts�ges m�dja lenne annak, hogy ne nyerjenek vele semmit a t�bbiekhez k�pest" - magyar�zta Whiting. Ezent�l nem enged�lyezik azt sem, hogy a l�gkulcs automatikusan a k�v�nt nyomat�kkal h�zza meg a ker�kcsavarokat, mert �gy a kezel�s�t v�gz� szerel�nek szinte semmilyen szerepe nem lenne. Whiting szerint "a leg�jabb l�gkulcsokon m�r egy felvillan� f�ny jelzi a k�v�nt nyomat�k el�r�s�t. Ez b�ven el�g - nem akarjuk, hogy a folyamat m�g automatiz�ltabb� v�ljon."

A motort, a kuplungot, a sebess�gv�lt�t, a differenci�lm�vet �s a KERS-t tov�bbra is teljes eg�sz�ben a szabv�nyos ECU vez�rli. Az viszont �jdons�g, hogy az FIA mostant�l nemcsak ut�lag t�ltheti le, hanem val�s id�ben is k�vetheti a csapatok teljes telemetri�j�t, �gy sz�rve ki az esetleges turpiss�gokat. A rajt ut�n, a 100 km/�-s temp� el�r�s�ig a versenyz�k csak egyszer v�lthatnak sebess�get.

Apr� �rdekess�g, hogy az aut�kat a p�nteki szabadedz�seken fel lehet majd szerelni a versenyh�tv�g�n �rv�nyes szab�lyoknak egy�bk�nt nem megfelel� m�r�berendez�sekkel - jellemz�en olyan aerodinamikai szenzorokkal, amiket a csapatok a teszteken rendszeresen haszn�lnak.

Forr�s: F1hirek.hu