Viszl�t, F-csatorna, szervusz, DRS!

1.- Betiltj�k az F-csatorn�t
2. - A pil�taf�lk�b�l �ll�that� a h�ts� sz�rny

Mivel azt m�r alighanem mindenki unja, ess�nk is gyorsan t�l az el�szezon legh�rhedtebb k�ty�j�n: a mozgathat� h�ts� sz�rnyon, vagy fennk�ltebb nev�n L�gellen�ll�s Cs�kkent� Rendszeren (angol nev�nek r�vid�t�s�vel DRS-en), amely paddock-szerte heves vit�kat robbantott ki. Az F-1 Technikai Szab�lyzata szerint a h�ts� sz�rny k�t, v�zszintes terel�lapja k�z�tt norm�lis esetben 10-15 mm-es r�snek kell lennie, ez a t�vols�g azonban a fels� terel�lap sz�g�nek m�dos�t�s�val ak�r 50 mm-re is n�velhet�, ami egy �tlagos egyenesben, a kisebb l�gellen�ll�s r�v�n 10-12 km/�r�val nagyobb cs�cssebess�g el�r�s�t teszi lehet�v�. A sz�rny egy szempillant�s - konkr�tan kb. 2 sz�zadm�sodperc - alatt ny�lik fel, �gy az �lm�ny a versenyz�i besz�mol�k szerint fel�r a KERS bekapcsol�s�hoz hasonl� durva h�tbav�g�ssal, k�sz�nhet�en a hirtelen gyorsul�snak.

Az edz�seken (bele�rtve az id�m�r�t is) a versenyz�k akkor �ll�thatnak a sz�rnyon, amikor kedv�k tartja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor nincs sz�ks�g�k a nagy leszor�t� er�re, �ll�tani is fogj�k. M�gpedig nem felt�tlen�l csak az egyenesekben, hanem akkor is, amikor az aut�n a sebess�g�hez k�pest �ppen viszonylag kicsi az oldalterhel�s, azaz a t�gabb �v� �s/vagy gyors kanyarokban; ez az aggodalmak szerint egyeseket arra cs�b�that, hogy a lend�let megtart�sa �rdek�ben vesz�lyes helyeken, pl. az Eau Rouge-ban is lapos sz�rny�ll�sban sz�guldjanak �t. �ppen ez�rt t�bben felvetett�k, hogy az edz�seken ne lehessen �ll�tani a terel�lapot, ez azonban nem lenne praktikus, mivel akkor a versenyre sz�nt v�lt�-�tt�telez�s (amit, ezt ne felejts�k el, szombat reggelt�l m�r nem szabad m�dos�tani) helytelenn� v�lna. A lap egy�bk�nt azonnal vissza�ll a meredekebb sz�gbe, amint a versenyz� hozz��r a f�kped�lhoz, �s a rep�l�sbiztons�gi standardokkal �sszhangban �gy tervezt�k meg, hogy egy esetleges meghib�sod�s eset�n is ezt - a biztons�gosabb - �ll�st vegye fel.

A versenyen m�r m�s a helyzet: a DRS-t mindenki csak a p�ly�nk�nt kijel�lt egyetlen el�z�si z�n�ban (tipikusan a c�legyenes v�g�n, b�r Sanghajban p�ld�ul a h�ts� egyenesben) haszn�lhatja, �s ott is csup�n akkor, ha az el�z� kanyar bej�rat�n�l legfeljebb 1 m�sodperces k�l�nbs�ggel k�vette az el�tte halad� aut�t. A DRS teh�t v�rbeli t�mad�fegyver, de k�rd�ses, hogy el�g hat�kony lesz-e: az FIA egyel�re, k�s�rleti jelleggel 600 m�terben �llap�totta meg az el�z�si z�na hossz�t, ami t�bb csapat szimul�ci�ja szerint r�videbb a kellet�n�l, az els� versenyek tapasztalatai alapj�n azonban m�g a szezon k�zben is finom hangolhatj�k. A DRS jogosulatlan haszn�lata miatti b�ntet�sek �z�n�t�l nem kell tartani, mivel a pil�t�k a korm�nyon elhelyezett gombot megnyomva kiz�r�lag akkor v�ltoztathatj�k meg a terel�lap sz�g�t, ha a k�zponti elektronika ezt a k�vet�si t�vols�g alapj�n enged�lyezte sz�mukra. (Igaz, a rendszert elektronikai hiba eset�n manu�lisan is fel�l lehet b�r�lni.) Hogy a n�z�k dolg�t megk�nny�ts�k, az el�z�si z�na kezdet�n keresztbe egy szimpla, az egyenes el�tti kanyar bej�rat�n�l elhelyezett m�r�si pontn�l pedig egy dupla feh�r cs�kot festenek majd fel az aszfaltra. Ja, �s egy fontos adal�k: a rajt el�tt mindenki olyan sz�gbe kapcsolja a sz�rnyat, amilyenbe akarja, de a futam els� k�t k�r�ben (�s a Safety Car-os �jraind�t�sokat k�vet� els� k�t k�rben) nem v�ltozathatja meg.

A szint�n a l�gellen�ll�s cs�kkent�s�re szolg�l� F-csatorn�t ugyanakkor 2011-t�l betiltott�k. A tilalom l�nyeg�ben �gy sz�l, hogy az �ll�that� h�ts� sz�rny �zemeltet�s�nek kiv�tel�vel a versenyz� mozdulatai nem m�dos�thatj�k az aut� aerodinamikai konfigur�ci�j�t.

Egy r�gi ismer�s: a KERS

1.- Visszat�r a KERS
2. - 4 helyett 5 versenyen �t kell haszn�lni a v�lt�kat
3. - 8 motor marad egy �vre

Bar�tnak tal�n t�lz�s lenne nevezni, mert akiknek az aut�j�ban k�t �vvel ezel�tt nem volt - pl. Sebastian Vettel�ben -, azok sokat bosszankodtak a rajtol�sra is alaposan r�seg�t� KERS extra teljes�tm�ny�n. Igen, a 2009-b�l ismert hibrid rendszer visszat�r, b�r ez a kifejez�s nem eg�szen tal�l�, mivel a Technikai Szab�lyzat tavaly is enged�lyezte volna a haszn�lat�t, csak a csapatok �nk�nt, egyezm�nyes alapon lemondtak r�la. A KERS param�terei a r�giek: 400 kJ energi�t t�rolhat, amit 60 kW-os teljes�tm�nnyel adhat le, azaz k�r�nk�nt �sszesen kb. 6.7 m�sodpercig biztos�t extra l�er�ket, a versenyz� k�v�nalmainak megfelel�en egyszerre vagy kis adagokban. A KERS-t, amely p�ly�t�l f�gg�en k�r�nk�nt 3-4 tizedm�sodpercet �r, a DRS-sel ellent�tben nemcsak t�mad�shoz lehet bekapcsolni, hanem tetsz�s szerint b�rmikor. 2009 �ta egy�bk�nt azok a csapatok is jelent�sen tov�bbfejlesztett�k, amelyeknek az aut�j�ban j�l m�k�d�tt - k�zt�k a Ferrari �s a Mercedes. Az FIA azt �g�ri, a TV-k�zvet�t�sek k�pei a tiszt�bb �tl�that�s�g kedv��rt arr�l is ny�jtanak majd grafikus inform�ci�kat, hogy ki haszn�lja �ppen a DRS-t meg a KERS-t.

�s, ha m�r a hajt�sl�ncn�l tartunk, �rdemes kit�rn�nk a sebess�gv�lt�kra is, amiket 2011-t�l az eddigi 4 helyett m�r csak 5 nagyd�jh�tv�ge ut�n lehet majd kicser�lni. Ebben a tekintetben a p�nteki szabadedz�sek �pp�gy nem sz�m�tanak bele a nagyd�jh�tv�g�be, mint eddig, �s ha valaki kiesik egy versenyr�l, a k�vetkez�n �jrakezd�dik sz�m�ra az 5-�s ciklus. Az id� el�tti cser��rt tov�bbra is 5 rajthelyes b�ntet�s j�r, s nem v�ltozott az sem, hogy az FIA-t a p�nteki m�sodik szabadedz�s ut�n legk�s�bb 2 �r�val kell t�j�koztatni a szombaton �s vas�rnap haszn�lni k�v�nt �tt�telez�sr�l. 2011-re azonban a pil�t�k kaptak egy olyan k�nny�t�st, hogy az els� korai v�lt�cser��rt m�g nem b�ntetik meg �ket.

A szezon sor�n versenyz�nk�nt felhaszn�lhat� motorok sz�ma 8 maradt. Ha a nagyd�jak sz�ma a terveknek megfelel�en 20-ra n�, ez is nehez�t�st jelentett volna a tavalyihoz k�pest, a bahreini h�tv�ge t�rl�se r�v�n azonban az ist�ll�k ugyanott tartanak, mint 2010-ben: 19 fordul� alatt kell a 8 motorb�l gazd�lkodniuk. Ez a t�bbs�g�knek tavaly sem okozott probl�m�t.

Gumikering�

1.- A Pirellik v�ltj�k a Bridgestone-okat
2. - Fix els�/h�ts� s�lyeloszt�s
3.- Tov�bb n� a minimumt�meg

Az �ll�that� h�ts� sz�rny mellett az volt a t�li tesztek sl�gert�m�ja, hogy a Bridgestone-t a Pirelli v�ltotta a Forma-1 hivatalos gumisz�ll�t�jak�nt, s ha st�lszer�en akarunk fogalmazni, ez bizony nagyot is durrant. A sztorit mindenki ismeri: a Pirellin�l ezerszer is elism�telt�k, hogy a gumijaik sz�nd�kosan kopnak gyorsan, mert az FIA �s a csapatok a tavalyi Kanadai Nagyd�jat rendelt�k meg t�l�k (csak a szemcs�sed�s n�lk�l), de mindez hidegen hagyta a versenyz�ket, akik a t�l hamar elhaszn�l�d� abroncsokra val� folyamatos panaszkod�ssal t�lt�tt�k j�form�n az eg�sz el�szezont. Bizonyos jelens�gek - pl. az, hogy a Pirellik egyenk�nt 1.5 kg-ot vesz�tettek a t�meg�kb�l az etapok sor�n, ami durv�n h�romszorosa a Bridgestone-okn�l tapasztalt �rt�knek, s az el�z�st is nehez�t�, olykor �k�lnyi nagys�g� gumit�rmel�kkel szemetelt�k tele az aszfaltot - val�ban aggodalomra adhattak okot. Majd megl�tjuk, hogyan viselik magukat a szezon k�zben norm�lisnak sz�m�t� magasabb p�lyah�m�rs�klet mellett, de az biztosnak l�tszik, hogy a tavalyi, unalmas k�pletet, amely szerint egyetlen ker�kcser�vel lehetett teljes�teni a versenyt�vot, elfelejthetj�k. A Pirelli k�t boxki�ll�st szeretett volna futamonk�nt, egyel�re azonban minden jel arra utal, hogy ink�bb a h�rom lesz az �ltal�nos - s�t, a n�gy sem z�rhat� ki. Ez persze plusz terhet r� a szerel�kre; aligha v�letlen, hogy a csapatok szinte minden tesztnapon gyakorolt�k a ker�kcser�ket. Nem nagy mer�szs�g kijelenteni, hogy 2011-ben a gumikop�s lesz az egyik legmeghat�roz�bb t�nyez�.

A versenyz�k tov�bbra is 11 szett slick gumit kapnak a h�tv�g�re: 2 kem�ny �s 1 l�gy kever�k�t p�ntekre, 1 kem�nyet �s 1 l�gyat a szombat d�lel�tti szabadedz�sre, valamint 3 kem�nyet �s 3 l�gyat az id�m�r�re �s a futamra. Egy friss szab�lym�dos�t�s lehet�s�get ad r�, hogy az els� edz�snapon a Pirelli a rendelkez�s�kre bocs�sson egy extra garnit�ra kem�ny kever�k� slicket is - ezzel tesztel�s c�lj�b�l m�r a melbourne-i id�nynyit�n �lni fognak. Az intermediate �s es�gumik sz�ma nem v�ltozott, azaz 4 illetve 3 szett.

�rv�nyes maradt az a szab�ly is, hogy a Q3 r�sztvev�inek azzal a garnit�ra gumival kell rajtolniuk, amivel az id�m�r� d�nt�j�ben a legjobb k�r�ket futott�k (ez persze csak arra az esetre vonatkozik, ha k�zben nem eredt/�llt el az es�). S a versenyen mindk�t kever�k� gumit haszn�lni kell - aki ezt elmulasztja, automatikusan kiz�rj�k, kiv�ve, ha a futamnak megszak�t�ssal, v�ratlanul lett v�ge, mert akkor hozz�adnak az idej�hez 30 m�sodpercet. Az ut�bbi �jdons�gnak sz�m�t.

Noha csak k�zvetve, de a gumikhoz kapcsol�dik az is, hogy az FIA a csapatok k�r�s�re - kiz�r�lag 2011-ben - a Technikai Szab�lyzatban r�gz�tette az aut�k s�lyeloszt�s�t. Pontosabban azt, hogy az els� tengely�k�n az id�m�r� minden pillanat�ban legal�bb 291 kg-os, a h�ts�n pedig 342 kg-os legyen a statikus terhel�s, ami l�nyeg�ben 46:54-es els�/h�ts� s�lyeloszt�snak felel meg. Ennek az volt a c�lja, hogy az �j Pirelli gumikhoz optim�lis, de ismeretlen s�lyeloszt�sba senki ne traf�lhasson bele mer� v�letlens�gb�l, m�lt�nytalanul szerezve el�nyt. Egy�bk�nt, miut�n 2009 �s 2010 k�z�tt 605 kg-r�l 620 kg-ra emelt�k, az aut�k minim�lis t�mege id�n m�r 640 kg lesz, ami szok�s szerint a versenyz�vel egy�tt �rtend�. (A n�vel�st az motiv�lta, hogy a nehezebb pil�t�k ne szenvedjenek h�tr�nyt a KERS miatt.) A Q3 v�g�n ezent�l minden, abban r�sztvev� aut� t�meg�t ellen�rzik majd - eddig csak v�letlenszer� m�rlegel�s volt.

Megy a dupla diff�zor is

1.- Betiltj�k a dupla diff�zort
2. - Szigor�tj�k a terhel�spr�b�kat, javul a biztons�g
3.- Egy helyett k�t zsin�r r�gz�ti a kerekeket a kasztnihoz

A 2009-ben a Brawn GP, a Toyota �s a Williams �ltal kifund�lt, sok�ig vitatott dupla diff�zoroknak id�n b�cs�t inthet�nk, b�r az aut�k k�lseje ennek eszt�tikailag egyesek szerint k�r�t l�tta: a far-r�sz�k zavarba ejt�en csupasz �s primit�v lett. A m�rn�k�k t�bbek k�z�tt az �gy elvesztett leszor�t� er�t igyekeztek visszanyerni a padl�lemez al� vezetett kipufog�k egyre sz�ls�s�gesebb v�ltozataival, amelyek k�z�l eddig a Renault-� viszi a pr�met. Betiltott�k a mozgathat� els� sz�rnyakat is, mert ezekr�l bebizonyosodott, hogy nem seg�tik kell�k�ppen az el�z�seket.

A riv�lisok tavaly azzal v�dolt�k a Red Bullt �s a Ferrarit, hogy az aut�juk els� vezet�sz�rny�t �s padl�lemez�nek elej�t tr�kk�s m�don hajl�konyra tervezt�k, az FIA ez�rt most meger�s�tette a m�r az el�z� szezon k�zben bevezetett szigor�t�sokat: a sz�rny nem maximum 10 mm-rel hajolhat le 500 N-os f�gg�leges terhel�s hat�s�ra, hanem legfeljebb 20 mm-rel 1000 N-os terhel�st�l. A padl� elej�n az eddigi egy helyett m�r h�rom ponton fognak terhel�spr�b�t v�gezni, az alj�n elhelyezett fen�klemez pedig legfeljebb h�rom darabb�l �llhat, amelyek k�z�l az els�nek legal�bb 1 m�ter hossz�nak kell lennie (el�z�leg nem volt ilyen korl�t).

Ahogy az elm�lt �vek sor�n mindig, most is igyekeztek jav�tani a versenyz�k biztons�g�t. A t�l�l�cella teherb�r�s�g�nak ellen�rz�se c�lj�b�l k�telez�v� tettek egy hatodik, alulr�l elv�gzett terhel�stesztet, �s korl�tozt�k a t�l�l�cella magass�g�t is, k�r� pedig behatol�s v�d� paneleket �rtak el�. Mostant�l mindegyik kereket k�t-k�t zsin�r fogja a v�zhoz r�gz�teni (a szab�ly eddig "egy vagy k�t" k�belr�l sz�lt), hogy nehezebben szakadjanak le �s szabaduljanak el az �tk�z�sek sor�n. Pontos�tott�k a visszapillant�-t�kr�k helyzet�t is, nem lehetnek 50 cm-n�l t�volabb az aut� hosszanti k�z�pvonal�t�l.

A Technikai Szab�lyzatban �t�rtak sz�mtalan m�s, apr� r�szletet is, ezek azonban csak az �nyencek sz�m�ra �rdekesek. J� p�lda, hogy meghat�rozt�k, milyen anyagb�l (AZ70-es vagy AZ80-as magn�zium�tv�zetb�l) kell k�sz�lni�k a felniknek, s hogy enyh�n �thelyezt�k a balesetek adatait r�gz�t� fekete dobozt a kasztnin bel�l. 2011-t�l egy�bk�nt nem egy, hanem m�r k�t jelad�, azaz transzponder lesz az aut�kban - alighanem az�rt, hogy az id�m�r�si rendszer ne omoljon �ssze, ha valamelyik esetleg elromlik.

B�ntet�sek, versenyz�i magatart�s

1.- �temelt�k a Sportszab�lyzatba a versenyz�k etikai k�dex�t
2. - �jra lesz 107 sz�zal�kos szab�ly
3.- A csapattagok is licenszt kapnak
4.- K�telez� pihen�id�t vezetnek be

A Sportszab�lyzat b�v�lt a versenyz�kt�l a p�ly�n elv�rt viselked�si norm�kkal is - olyanokkal, hogy v�dekez�s k�zben legfeljebb egyszer lehet ir�nyt v�ltani, a p�lya sz�lt�ben a feh�r vonalt�l a feh�r vonalig tart, a lek�r�z�ket "az els� adand� alkalommal" el kell engedni -, de ezekben nincs semmi �j: sz� szerint a Nemzetk�zi Sportk�dex L-f�ggel�k�b�l m�solt�k �t �ket.

Az eddigin�l pontosabban defini�lt�k viszont, hogy a pil�t�k mennyire mehetnek lassan az id�m�r� fel- �s levezet� k�reiben. Eszerint a boxkij�ratn�l l�v� 2. �s a boxbej�rat el�tt felfestett 1. Safety Car-vonal k�z�tti t�vols�got olyan temp�ban kell megtenni�k, hogy ne l�pj�k t�l a legjobb p�nteki k�rid� 145 sz�zal�k�t.

A boxutca p�ly�hoz k�zelebbi k�ls� s�vj�nak, az �gynevezett "gyorss�vnak" a sz�less�g�t 3.5 m�terben korl�tozt�k, �s a t�leked�st elker�lend� el��rt�k, hogy egy edz�s ind�t�sa vagy �jraind�t�sa el�tt az aut�k csak libasorban sorakozhatnak fel a boxkij�rathoz. A csapatoknak "szemb�l n�zve egy�rtelm�en" kell jelezni�k, hogy pontosan melyik pillanatban ind�tott�k �tnak az aut�jukat egy boxki�ll�s ut�n. Apr�s�g ugyan, de el lehet botlani benne, hogy a verseny felvezet� k�r�nek rajtj�t k�vet�en mindenkinek be kell tartania a boxutcai sebess�gkorl�toz�st, am�g el nem halad az els� rajtkocka mellett (eddig csup�n annyi �llt a szab�lyzatban, hogy "cs�kkentett sebess�ggel" kell menni). A versenyigazgat� "kiv�teles k�r�lm�nyek k�z�tt" a futam k�zben is lez�rhatja majd a boxbej�ratot - ilyenkor senki nem hajthat be, csakis l�tfontoss�g� jav�t�sok �rdek�ben.

A nagyd�j sportfel�gyel�i szab�lytalankod�s eset�n az �thajt�sos b�ntet�s, a 10 m�sodperces stop&go �s a k�vetkez� futam rajtr�cs�n t�rt�n�, tetsz�leges sz�m� h�trasorol�s mellett 2011-t�l id�b�ntet�st, megrov�st, ut�lagos kiz�r�st �s a k�vetkez� versenyr�l val� eltilt�st is alkalmazhatnak. Ilyeneket tulajdonk�ppen eddig is kiszabhattak, b�r erre nem a Sportszab�lyzat, hanem a Sportk�dex hatalmazta fel �ket. Visszat�r ugyanakkor a h�rhedt 107 sz�zal�kos szab�ly: aki a Q1-ben nem �r el az akkori legjobb k�rh�z k�pest ezen a hat�ron bel�li id�eredm�nyt, az nem indulhat el a futamon - b�r ahogy hajdan�n is, egyedi esetekben adhat� lesz felment�s, p�ld�ul ha az illet� a szabadedz�seken futott kell�en gyors k�rt, csak az id�m�r�n h�tr�ltatta valami. A Hispania, amely m�g egy�ltal�n nem tesztelte az �j aut�j�t, agg�dhat...

�s v�g�l: 2011-t�l nemcsak a versenyz�knek, hanem a csapatok �sszes tagj�nak sz�ks�ge lesz az FIA �ltal kiadott licenszre, ha a Forma-1-ben akar dolgozni, nehogy b�rki elmenek�lhessen a felel�ss�gre von�s el�l, mint annak idej�n Flavio Briatore �s Pat Symonds a szingap�ri Crashgate ut�n. B�ntethet�ek lesznek a k�z�ton szab�lytalankod� pil�t�k is. Tov�bb�, hogy az ist�ll�k szem�lyzete biztosan tudjon pihenni valamennyit, a p�ntek �s szombat reggeli szabadedz�s kezdete el�tt 10 �r�val mindenkinek, aki "r�szt vesz az aut�k �zemeltet�s�ben", el kell hagynia a p�ly�t, ahov� legkor�bban 6 �r�val k�s�bb t�rhet vissza.

Szerz�: A5.hu