J�kora botr�ny kerekedett a Ferrari �s persze a McLaren, valamint a BMW �ltal is haszn�lt hajl�kony sz�rnyak k�r�l. Ha visszatekint�nk a Forma-1 t�bb mint 55 �ves t�rt�net�re, akkor t�bbsz�r is el�fordult olyan eset, hogy a m�rn�k�k vagy kij�tszott�k a szab�lyokat vagy a paragrafusoknak megkerest�k azokat a kiskapuit, amelyet kihaszn�lva gyorsabb� tehett�k aut�ikat. �rdekes m�don az �tvenes, hatvanas �vekben nem volt m�di a csal�s, vagy legal�bbis nem der�ltek ki a turpiszs�gok. Mindez a hetvenes �vekt�l j�tt divatba, amelybe tal�n belej�tszott a sport�g el�zletiesed�se is.

M�ricsk�l�sek �s kiz�r�sok

1976-ban James Hunt hi�ba nyerte meg Spanyol GP-t, a verseny ut�ni m�rlegel�s sor�n a McLaren-Ford 1,8 millim�terrel sz�lesebb volt a megengedettn�l. A szab�lyok egy�bk�nt �v k�zben v�ltoztak meg, amely szerint pont a spanyol versenyt�l a kocsi nyomt�vja nem lehetett sz�lesebb, mint 215 millim�ter, �s a h�ts� sz�rny sem ny�lhatott h�tr�bb a h�ts� tengely�t�l, mint 80 millim�ter. (A jaramai verseny ut�n egy�bk�nt Laffite Ligier-j�n 15 millim�terrel h�tr�bb volt a sz�rny, mint az el� volt �rva.) K�s�bb a McLaren fellebbezett a sz�vets�gn�l, amelyet a FISA elfogadott. Az indokl�s szerint a Good Year gumik voltak sz�lesebbek a megengedettn�l, amir�l a csapat nem tehetett �s ezzel Hunt visszakapta a kilenc pontot a Francia Nagyd�j el�tt, amely j�l j�tt a v�gelsz�mol�sn�l. Az angol pil�ta ugyanis eg�sz �vben kem�ny csat�t v�vott a N�rnburgringen balesetet szenvedett Niki Laud�val. V�g�l Hunt �r�lhetett: egy pont el�nnyel megnyerte a vil�gbajnoks�got.

Porsz�v� Brabham

1978-ban Gordon Murray, a Brabham csapat tervez�m�rn�ke unta meg a wing-car Lotuszok f�l�ny�t �s az amerikai Chaparral tal�lm�ny�t lem�solva. (Az �tletet Jim Hall 1970-ben �p�tett CanAm Chaparral-Chevroletj�r�l koppintotta. Itt a kocsi h�ts� r�sz�re k�t ventil�tort szereltek, amely a f�ldh�z tapasztotta a kocsit.) Murray is egy hatalmas ventill�tor szerelt a kocsi h�tulj�ra, amely egyszer�en az aszfalthoz sz�vta az aut�t. A porsz�v� Brabhamet egy�bk�nt az�rt tiltott�k be, mert mozg� aerodinamikai alkatr�szt tilos haszn�lni. Az illet�kesek 1969-ben Graham Hill �s Jochen Rindt barcelonai balesete ut�n hozt�k ezt a szab�lyt. (A "sz�rny�r�let" akkoriban �lte vir�gkor�t �s a legt�bb aut�n hossz� rudakra szerelt�k a l�gterel�ket, amelyeket madzaggal mozgatott a versenyz�. Kanyarban bed�nt�tt, hogy legyen leszor�t�er�, az egyenesben pedig v�zszintesbe hozta, hogy cs�kkenjen a l�gellen�ll�s. A magasra szerelt sz�rnyak azonban sokszor let�rtek �s balesetet okoztak.) Mozg� aerodinamikai alkatr�szt tilos haszn�lni, ventil�tort viszont nem! Murray indokl�sa szerint a Brabham BT46-os h�tulj�ra szerelt ventil�tor a motor h�t�s�t hivatott jav�tani. Ez r�szben igazi is volt, csakhogy volt egy nem elhanyagolhat� j� tulajdons�g is. Murray a kocsi oldal�t teljesen leengedte a f�ldre, �s az alv�z alatt keletkez� csatorn�b�l a menet k�zben m�k�d� ventil�tor kisz�vta a leveg�t. A Brabham mintha s�nen ment volna �s hihetetlen kanyarsebess�get �rt el. Lauda a "porsz�v�s-Brabhammel" megnyerte a Sv�d Nagyd�jat, �m v�g�l az ellenfelek tiltakoztak. A csodafegyvernek volt ugyanis egy mell�khat�sa: a ventil�tor a p�ly�n l�v� �sszes port �s apr� kavicsot a m�g�tte j�v�k szem�be sz�rta. A sz�vets�g v�g�l helyt adott az �v�snak �s betiltotta a porsz�v� Brabhamk�nt elh�res�lt konstrukci�t.

Lifteznek a Forma-1-sek

A Lotus csapat az 1980-as esztend�ben egy �gynevezett dupla-karossz�ri�s versenyaut�t �p�tett. Chapman a szab�lyk�nyv angol verzi�j�ban l�v� kiskaput haszn�lta ki. Angolul ugyanis az alv�z, azaz "chassis" egyes �s t�bbet sz�mban is azonos alak�. K�s�bb Chapman elmondta, hogy � �gy �rtelmezte a szab�lyt, hogy t�bb alv�zat is lehet �p�teni. Az egyik v�zra a versenyz� ker�lt az oldals� l�gcsatorn�kkal, a m�sikra a felf�ggeszt�s �s az aut� t�bbi r�sze, mint a motor �s a v�lt�. A k�t v�z pedig sz�pen �ssze volt cs�sztatva, �gyhogy az k�nyelmesebb� tette a versenyz�re hat� er�hat�sokat a kanyarokban. Menet k�zben a pil�ta a hidraulika seg�ts�g�vel leengedte a bels� v�zat �s a kocsi hasmagass�g�t a k�v�nt szintre cs�kkent megn�velve a sz�v�hat�st. A sz�vets�g ellen�rei az els� vizsg�latok sor�n nem tal�ltak semmi kifog�solnival�t a konstrukci�n, �s a Spanyol Nagyd�j edz�s�n elindulhatott a Lotus 88-as. Az ellenfelek azonban megijedtek Chapman �jabb zseni�lis �tlet�t�l �s addig ny�st�lt�k a FISA-t m�g az betiltotta a dupla v�zas Lotus-t.

Az 1981-es szezonban egy�bk�nt "liftezni" kezdtek a Forma-1-es kocsik. Mindezt az�rt, mert a szokny�kat a szab�lyok betiltott�k, �s ez�ltal romlott a kocsik tapad�sa. A hidraulik�val kombin�lt felf�ggeszt�s �tlete Gordon Murray, a Brabham tervez�m�rn�k�nek a fej�b�l pattant ki. A szab�lyok csup�n azt �rt�k el�, hogy az aut� alv�z�nak a "boxb�l kij�vet �s a boxba bej�vet" 6 centim�ter magasan kell lennie az aszfalt felett. Azt nem, hogy kint a p�ly�n is. Nos, Murray olyan aut�t k�sz�tett, amely miut�n elhagyta a boxutc�t, a felf�ggeszt�s gombnyom�sra leengedte a kocsit �s az szinte teljesen r�tapadt az aszfaltra, majd miel�tt a versenyz� visszaj�tt volna a bokszba, egy gomb megnyom�s�val �jra a szab�lyos magass�gba �llt a kocsi alv�za. A megold�s k�r�nk�nt mintegy 3 tized m�sodperces el�nyt jelentett Piquetnek �s a m�sik Brabham pil�t�j�nak Hector Rebaque-nak. Ez ut�bbi sz�rt szemet a konkurenci�nak. Mert az, hogy Piquet gyors volt azt tudta mindenki, de hogy a fizet�s pil�ta, Rebaque is j�l menjen, az csoda sz�mba ment. (A mexik�i egy�bk�nt messze legjobb szezonj�t teljes�tett 1981-ben. H�romszor v�gzett a negyedik helyen, egyszer pedig az �t�diken, mik�zben kor�bban sokszor m�g a versenyre sem tudta mag�t kvalifik�lni.) Ezzel tulajdonk�ppen a sz�rnyas aut�ra vonatkoz� tilt�st j�tszotta ki a Brabham. A megold�s persze nem marad titokban. A teljes mez�ny elkezdte m�solni, a FISA pedig megt�rte a megold�st, s�t a San Marin�-i Nagyd�j ut�n szab�lyosnak �t�lt�k.

Mindent a turb� ellen

1982-ben a m�rn�k�k �jabb tr�kk�t tal�lta ki, a turb�k elleni h�tr�ny lek�zd�s�re. A turb�motoros gy�ri csapatok ellen k�zd� FOCA ist�ll�k rejtett v�ztart�llyal pr�b�lt�k es�lyeiket n�velni. A k�nnyebbre �p�tett aut�kba egy v�ztart�lyt rejtettek el, amelyet felt�ltve �ppen az el��rt s�lyhat�ron voltak. A verseny k�zben a tart�lyb�l sz�pen kiengedte a versenyz� a vizet �s a kocsi jelent�sen felgyorsult. Ez k�r�nk�nt f�l m�sodperces el�nyt jelentett. Ri�ban Piquet nyerte a versenyt, Rosberg el�tt, mindketten a Cosworth sz�v�motorj�t haszn�lt�k. A turb�s csapatok r�j�ttek a tr�kkre �s azonnal tiltakoztak, de a brazil rendez�k elutas�totta az �v�st. (Mi�rt ne utas�totta volna el, hiszen egy brazil nyerte a versenyt!) A turb�s csapatok a nemzetk�zi sz�vets�g sportbizotts�g�n�l, a FISA-n�l fellebbeztek, ahol a francia Jean-Marie Baleste volt az �r, aki tudvalev�leg a turb�k p�rtj�n �llt. Ut�lag az els� �s m�sodik helyezettet kiz�rt�k �s a Renault turb�j�t hajt� francia Prost nyerte a viadalt. Csakhogy k�zben bebizonyosodott, hogy Ri�ban mind a 22, nem turb�s aut�ba v�ztart�lyt szereltek, de csup�n k�t versenyz�t b�ntettek. A sz�v�motoros csapatok ez�rt bojkott�lt�k az imolai futamot, amely majdnem megrendez�sre sem ker�lt, mert nem j�tt �ssze a minim�lis indul�sz�m. V�g�l a Tyrrell h�zta ki a bajb�l a FISA csapatokat.

A nyolcvanas �vekben egy�bk�nt el�g gyakori volt, hogy a verseny ut�ni k�telez� m�retkez�s sor�n z�rtak ki versenyz�ket. Niki Laud�t a 82-es zolderi futamon el�rt harmadik hely�t�l fosztott�k meg, mert az aut�ja a megengedettn�l k�nnyebb volt. �gy j�rt k�s�bb Alain Prost 1985-ben. A kistermet� francia megnyerte ugyan a San Marin�-i Nagyd�jat, �m a m�retkez�s k�zben k�t kil� m�nuszt mutatott a m�rleg, �s ez�rt t�r�lt�k Prost eredm�ny�t. A futamot �gy Elio de Angelis nyerte, aki egy m�tert sem vezetett a verseny sor�n.

Tr�kk�s Ken

A Forma-1 eddigi legs�lyosabb b�ntet�s�t Ken Tyrrell kapta az FIA-t�l: az 1984-es id�nyb�l kiz�rt�k a csapatot! (A sk�t fakeresked� egy�bk�nt a legt�bb "gaztettet" k�vetette el a Forma-1-ben, nem kevesebb, mint 22 alkalommal b�ntette a sz�vets�g szab�lytalans�gok miatt.) A sz�ks�g tal�l�konny� teszi az embert. Ezt az �ll�t�st t�masztotta al� a Tyrrell csapat esete is, amely a 84-es szezonban utols� mohik�nk�nt haszn�lta az �sr�gi Cosworth sz�v�motorokat, mik�zben a teljes mez�ny m�r a turb�val futott. Tyrrell megpr�b�lta felvenni a keszty�t �s, hogy a 150-200 l�er�s h�tr�ny�t lek�zdje, csal�shoz folyamodott. Tette mindezt az�rt, mert az �reg Ken �gy �t�lte meg, hogy a turb�s csapatok sem szentek. �k ugyanis az�rt, hogy a megengedett 220 literes tart�lyba t�bb benzint pr�seljenek, leh�t�tt�k az �zemanyagot m�nusz 53 fokra �s ez�ltal mintegy 15 literrel t�bbet lehetett a kocsikba tankolni. Mivel az �zemanyag h�t�s�t nem tiltotta egyetlen paragrafus sem, szinte a teljes turb�s mez�ny alkalmazta ezt a tr�kk�t. Persze nem sok�ig. A k�vetkez� �vben az FIA betiltotta a h�t�tt benzint. De 1984-ben Ken sem volt rest �s megcsin�lta a maga tr�kkj�t a turb�k ellen. A Tyrrellek k�l�nleges v�ztart�llyal rendelkeztek, amelyb�l a motorba fecskendezt�k a vizet, csakhogy a v�zbe a teljes�tm�ny fokoz�s�ra alkoholsz�maz�kok is ker�ltek, amely viszont tilos volt. A csal�st azzal tet�zte Tyrrell, hogy a futamok v�ge el�tt a Tyrrellek be�lltak vizet tankolni, amelybe viszont apr� �lomgoly�csk�k voltak, hogy az egy�bk�nt t�l k�nny� versenyaut� megfeleljen m�rlegel�skor. A k�t tyrrelles pil�ta, k�sz�nhet�en a turpiszs�goknak is, eg�szen j�l ment. K�tszer m�g a dobog�ra is fel�llhattak: Bellof harmadik lett Monac�ban, Brundle pedig m�sodik Detroitban. A csal�s ez ut�bbi versenyen der�lt ki. A FISA-ellen�r�k szagot fogtak �s t�zetesen �tvizsg�lt�k az angol pil�ta aut�j�t a verseny ut�n. A Tyrrellt kiz�rt�k az 1984-es id�nyb�l, t�r�lt�k az addig el�rt eredm�nyeket �s elvett�k a csapat 13 pontj�t is. Emell� pedig 1 milli� doll�ros b�ntet�st szabtak ki 'Uncle Kenre'.

Chipek, sz�rnyak, f�kek

1994-ben a Benettont v�dolt�k azzal, hogy illeg�lis szoftvert haszn�l kip�rg�sg�tl�k�nt, �m ezt nem siker�lt bizony�tani. K�t csal�s azonban kider�lt az angol csapatn�l. A N�met Nagyd�jon tankol�s k�zben a benzin Verstappen aut�j�ra �ml�tt, ami kigyulladt. Az ellen�r�k elkezdtek vizsg�l�dni �s kider�lt, hogy az�rt ment mell� a benzin, mert a Benetton kivett egy szelepet a tankol�-berendez�sb�l, hogy r�videbb id� alatt tudjanak benzint ut�nt�lteni. A Belga Nagyd�jon Schumacher fen�klemeze sz�rt szemet az FIA embereinek. Mint kider�lt az aut� alj�ra csavarozott deszka 1,6 millim�terrel volt v�konyabb a megengedettn�l. A csapat ugyan fellebbezett, arra hivatkozva, hogy egy megp�rd�l�s sor�n a kavics�gy �s az aszfalt gyalulta le a hi�nyolt r�teget, �m a sz�vets�g funkcion�riusai hajthatatlanok voltak, megsemmis�tett�k Schumi gy�zelm�t.

1998-ban a McLaren haszn�lt k�l�nleges f�krendszert. Az aut�nak k�l�n-k�l�n ped�llal lehetett f�kezni a jobb illetve a bal oldali f�kjeit, ezzel el�seg�tve a kanyarod�st. A McLaren mint kider�lt a 97-es zeltwegi futam �ta haszn�lta a szerkezetet, amely kanyaronk�nt majd f�l m�sodpercet hozott H�kkinennek �s Coulthardnak. Egy fot� �rulta el a McLaren csodaf�kjeit, amelyen j�l l�tszott, hogy m�g a kanyar�v kifel� vezet� r�sz�n is izzanak a kocsi f�kbet�tjei. John Barnard, aki akkor az Arrows technikai igazgat�ja volt, az FIA-hoz fordult: „Szabad egy m�sodik f�kped�lt is be�p�teni az aut�ba?”; „Nem, nem szabad.” - j�tt a v�lasz az FIA r�sz�r�l. A McLaren is megk�rdezte, �k azt a v�laszt kapt�k: „Igen, szabad, mert a szab�lyok nem tiltj�k. De csak abban az esetben, ha mindk�t ped�lt a versenyz� m�k�dteti �s nem elektronikus r�seg�t�sr�l van sz�.”; Id�k�zben a t�bbi csapat, a Williams �s a Jordan is tesztelte a k�t f�kped�los megold�st, �m a Ferrari, aki le volt maradva a fejleszt�sben, s�t tulajdonk�ppen neki sem fogott, az FIA-hoz fordult, hogy tilts�k be. A szezon m�sodik verseny�n, Interlagosban a Ferrari 47 oldalas tiltakoz�st ny�jtott be a sz�vets�ghez, k�rve a McLaren tal�lm�ny�nak betilt�s�t. Az FIA n�gytag� deleg�ci�ja (egy mexik�i, egy cseh �s egy libanoni (!) valamint Charlie Whiting) �ssze�ltek �s a verseny el�tti napon bejelentett�k: a McLaren f�krendszere szab�lyellenes. H�kkinen az ez�stny�lban azonban a csodaf�kek n�lk�l is k�rbeaut�zta a teljes mez�nyt.


1999-ben a Ferrarik szint�n a sz�rnyakkal pr�b�ltak jogosulatlan el�nyt szerezni. A malajziai futam ut�n robbant ki a botr�ny, amikor az FIA-ellen�r�k a maranell�iak oldals� �s els� l�gterel�it tal�lt�k szab�lyellenesnek �s a futam ut�n Eddie Irvine-t �s Schumachert is kiz�rt�k. (A versenyt az �r nyerte, Schumi el�tt.) A Ferrari fellebbezett, a pontatlan m�r�sre hivatkozva, amelynek a sz�vets�g helyt adott. (A rossz nyelvek szerint az�rt, hogy az utols� futam el�tt ny�lt maradjon a vb-c�m�rt folytatott verseny Irvine �s a mclarenes H�kkinen k�z�tt.)

Gumik �s benzintart�ly

Az ut�bbi �vekben k�t l�tv�nyos csal�st tartanak sz�mon a kr�nik�k. 2003-ban a Michelin-t meszelt�k el az FIA r�sz�r�l, mert a vet�lyt�rs Bridgestone r�j�tt, hogy a franci�k gumijai a futam el�tt ugyan szab�lyosak, de a futam k�zben "megny�lnak" �s ez�ltal nagyobb fel�leten tapadnak. A hungaroringi verseny ut�n kirobbant botr�ny tet�z�sek�nt a Ferrari feljelentette a Michelint, mert szerint�k a franci�k szab�lyellenes abroncsokat sz�ll�tanak csapataiknak. A Michelin csup�n azt a kiskaput haszn�lta ki, hogy a gumik fut�fel�let�t csup�n a verseny el�tt m�rt�k le, ut�na nem. A Ferrari feljelent�se alapj�n az FIA �vk�zben hirtelen megv�ltoztatta az eddigi gyakorlatot �s a gumik m�ret�t nemcsak a verseny el�tt, hanem ut�na is megvizsg�lja. Ett�l viszont az addig szenved� Schumacher - mit tesz Isten - hirtelen megt�ltosodott �s megnyerte a m�r elveszettnek hitt vil�gbajnoki c�met.

Tavaly a BAR aut�k benzintart�lya nem felelt meg az el��r�soknak. Button aut�j�ban a San Marin�i Nagyd�j ut�n k�t rejtett �zemanyagcell�t tal�ltak a tankon bel�l, �s a v�d szerint az azokban l�v� �zemanyagot ballasztk�nt haszn�lta a csapat. Az enged�ly n�lk�li megold�ssal futam k�zben a megengedett s�lyhat�r alatt futhattak az ist�ll� versenyz�i, ami �rt�kes sz�zad, s�t tizedm�sodperceket jelentett a t�bbiekkel szemben. Az elhaszn�lt �zemanyagot v�g�l az utols� tankol�sn�l felt�lt�tt�k, �gy �rte el a k�telez� 600 kilogrammos s�lyt a kocsi. Az FIA az Imol�ban a harmadik helyen v�gzett Jenson Buttont �s az �t�dikk�nt befutott Takuma Szat�t is megfosztotta a pontjaikt�l, �s nem indulhatnak a k�vetkez� k�t futamon, Spanyolorsz�gban �s Monac�ban. Az ist�ll� f�l�ves eltilt�st kapott, de ezt egy �vre felf�ggesztettek.