A Forma-1-ben 11 �ve hagyom�nyosnak sz�m�t� V10-es motorok sz�m�z�se a V8-asok kedv��rt mind a k�z�ns�g, mind a szakma berkeiben nagy port kavart, mert sokan �gy �rezt�k, hogy a t�zhengeresek egyfajta v�djegyk�nt tartoztak hozz� a sporthoz. Annyi biztos, hogy b�r a cser�re a k�lts�gek cs�kkent�se �rdek�ben ker�lt sor, lok�lisan - konkr�tan 2006-ban - a dr�ga fejleszt�sek �s az elker�lhetetlen gyerekbetegs�gek miatt �ppens�ggel emelkedni fognak a motorsz�ll�t�k kiad�sai.

A Technikai Szab�lyzat nem csak a hengerek sz�m�ban �s a l�kett�rfogatban vezetett be korl�toz�sokat a motorok ter�n. R�gz�tett�k az �ltal�nosnak tekinthet� (de eddig szabadon v�laszthat�) 90 fokos hengersz�get is, a motor minim�lis t�meg�t 95 kg-ban hat�rozt�k meg, a furat �tm�r�j�t 98 mm-ben maxim�lt�k, �s kik�t�tt�k, hogy a hengert�vols�g 0.2 mm-es hibahat�rral pontosan 106.5 mm legyen. Mivel az ut�bbi k�t felt�tel l�nyeg�ben behat�rolja a motor hossz�t, a V8-asok sz�ks�gk�ppen mintegy 10 cm-rel r�videbbek lettek a tavalyi V10-esekn�l. Ett�l elvileg az aut�k hossza is cs�kkenhetett volna, a tervez�k azonban ragaszkodtak az eddigi tengelyt�vhoz, mert annak a p�ly�k jellemz�ihez c�lszer� igazodnia. A motor r�vid�l�s�t ez�rt a michelines �s bridgestone-os csapatok elt�r�en hidalt�k �t: a Michelinek enyh�n orrneh�z s�lyeloszt�st k�vetelnek, ez�rt a francia c�g partnerei a hi�nyz� 10 cm-rel meghosszabb�tott�k a sebess�gv�lt�t, amivel a s�lypont el�r�bb ker�lt. A bridgestone-osok ezzel szemben ink�bb t�vtart�kat alkalmaztak, hogy a v�lt�m� az eddigi hely�n, azaz h�tr�bb foglaljon helyet.

Az FIA meghat�rozta a hajt�kar k�z�pvonal�nak, valamint a motor s�lypontj�nak minim�lis magass�g�t a referencias�k felett (58 illetve 165 mm), �s betiltotta a v�ltoztathat� hossz�s�g� besz�v�cs�veket, a m�rn�k�k ez�rt t�bb� nem sim�thatj�k mechanikusan a nyomat�kg�rb�t - aminek k�vetkezt�ben a V8-asok nehezebben szab�lyozhat�ak a V10-esekn�l.

Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, arra m�r l�thattunk p�ld�t a t�li tesztel�sek alatt. Valenci�ban az�rt sz�lethetett �j k�rrekord Anthony Davidson Hond�j�nak j�volt�b�l, mert ezen a p�ly�n nincsenek igaz�n gyors kanyarok, a lass� fordul�kb�l val� kigyors�t�sokn�l viszont a V8-as az eddigin�l kev�sb� terheli le a meghajtott h�ts� kerekeket (a kip�rg�sg�tl� sem dolgozik olyan k�ts�gbeesetten), jav�tva a tapad�st. Barcelona m�r tipikusabb F-1-es helysz�nnek sz�m�t, �gy az val�ban sokatmond�, hogy Jenson Button ott is 0.383 m�sodpercen bel�l tudott ker�lni a V10-es p�lyacs�cshoz, j�llehet, az egyenesek �ltal uralt p�ly�kon - mint amilyen Monza vagy Indianapolis - biztosan jelent�sebb lesz a lassul�s a tavalyihoz k�pest. Mindenesetre sok, eddig tr�kk�snek sz�m�t� kanyar padl�g�zoss� v�lt, amit�l ezeken a helyeken az aut�k stabilit�sa is javult. Hogy a versenyz�knek v�ltoztatniuk kellett-e a vezet�si m�dszereiken a V8-asok miatt? Err�l m�g az � v�lem�ny�k is megoszlik, ami azt mutatja, hogy ez val�j�ban st�lusf�gg�, teh�t ember�l emberre v�ltozik. A k�rd�sre nem l�tezik univerz�lis v�lasz.

A tesztel�s k�zben el�rt id�eredm�nyek term�szetesen f�lrevezethet�ek lehetnek, hiszen nem felt�tlen�l szab�lyos aut�val �rt�k el �ket, de a V8-asok bevezet�se miatt egyr�szt az�rt nem �rdemes keseregni, mert a lassul�s szabad szemmel nem lesz felt�n�, m�sr�szt az�rt sem, mert az �j motorok hangja nem fosztotta meg a Forma-1-et a jellegzetes sik�t�st�l. �s ne felejts�k el, hogy 1994-ben Michael Schumacher �s a Benetton V8-as Forddal nyert�k meg a vil�gbajnoks�got, pedig a vet�lyt�rsaik V10-est haszn�ltak, a hengerek sz�ma teh�t nem minden (m�s k�rd�s, hogy az a Zetec-R V8 �pp�gy 3.5 literes volt, mint az akkori V10-esek, most viszont 3.0 literr�l 2.4 literre cs�kkent a henger�rtartalom).

Az a szab�ly, amely 2006-ban �s 2007-ben m�dot ad a csapatoknak arra, hogy lefojtott V10-eseket haszn�ljanak tov�bb, m�r ink�bb agg�lyos. Jelenleg csak a Scuderia Toro Rosso akar �lni ezzel a lehet�s�ggel, ami a t�bbieknek nem tetszik, mert a Red Bull m�sodik csapata nem k�zd olyan anyagi gondokkal, mint annak idej�n el�dje, a Minardi tette. Az � Cosworth V10-es�ket egyel�re 16.700-as fordulatsz�mhat�rral �s 77 mm-es sz�k�t�vel igyekszik megzabol�zni az FIA, mivel azonban ezek az adatok sehol sem szerepelnek a szab�lyzatban, sz�ks�g eset�n id�ny k�zben is m�dos�that�ak.

A V8-asok teljes�tm�nye a henger�rtartalommal egy�tt 20%-kal cs�kkent, azaz 730-750 l�er� k�r�l v�rhat�. A fogyaszt�suk �s a h�t�si ig�ny�k is csek�lyebb lett - az ut�bbi v�ltoz�s kiv�l�an l�tszik az oldaldobozok kisebb fel�let� h�t�ny�l�sain -, de a 20%-osn�l alacsonyabb ar�nyban. Amint az k�zismert, a nyolchengeresek tervez�s�n�l a legs�lyosabb probl�m�t a vibr�ci� kik�sz�b�l�se jelentette a m�rn�k�k sz�m�ra; nem is annyira az�rt, mert a kevesebb dugatty� mozg�sa eleve nehezebben egyens�lyozhat� ki, hanem az�rt, mert a V8-as kritikus fordulatsz�m-tartom�nya a fels� r�gi�ban tal�lhat�, ahol a motor a legt�bb id�t t�lti (a V10-esekn�l ez a tartom�ny alacsonyabban van, �gy az aut�k kigyors�t�s k�zben hamar "�tszaladtak" rajta). A vibr�ci� alapvet�en a gy�jt�si sorrend helyes megv�laszt�s�val cs�kkenthet�, amely azonban kihat�ssal van a nyomat�kg�rb�re - mint minden m�s, ez is kompromisszum eredm�nye.